
	Apróhirdetések Gazdik egészsége Hasznos érdekességek Kultúra & szórakozás Meghökkentő érdekességek Szállás Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Utazás Veszettség-mentes Övezet


	Egészségvédelem Életmód Események Fajtabemutató Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt Frontline termékcsalád Kennelbemutató Kozmetika Mikrochip kutyákban Táplálás Teendők a kölyökkutyával Vicces fotók Örökbefogadás


	Egészségvédelem Életmód Események Fajtabemutató Frontline termékcsalád Mikrochip macskákban Táplálás Teendők a kiscicával Vicces fotók


	Állatorvosi rendelők


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Állatkertek, vadasparkok Riportok


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából


	Belső élősködők Fertőző betegségek Külső élősködők


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Biomill kutyatápok


	Belső élősködők Fertőző betegségek


	Belső élősködők Fertőző betegségek Külső élősködők


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Biomill macskatápok


	Belső élősködők Fertőző betegségek

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Mennyi ideig hatékonyak a kutyák védőoltásai?

.
Címkék: egészségvédelem , kutya , vakcinázás , védőoltás

A kölyökkutyák fertőző betegségek elleni védelmét a születés utáni rövid időszakban az anyai eredetű ellenanyagok biztosítják. Ezek szintjének csökkenése miatt a megfelelő védettség kialakításához védőoltások sorozatára van szükség. Eddig a pontig, kisebb eltérésektől eltekintve, egységes az állategészségügyben dolgozó szakemberek véleménye. Jelentős különbségek mutatkoznak viszont a felnőtt ebek ismételt vakcinázásának ütemezésében, azaz annak megítélésében, milyen hosszú ideig érvényesek a kifejlett kutyák védőoltásai. A vitához kapcsolódva, szerkesztőségünk állatorvosi ismereteit és javaslatait is szeretnénk a témához hozzáfűzni.

Az újév második hetében egy németországi kutyatartók számára készülő életmód magazin arról tudósított, hogy a négylábú családtagok kötelező védőoltásait elég 3 évente beadatni. Az amerikai példa alapján tervezett ajánlás szerint az első két évben elvégzett alap immunizálási program befejezése után elegendő 3 évente veszettség, szopornyica, fertőző májgyulladás és parvovírusos bélgyulladás ellen vakcinázni. Németországi állatorvosoknál és vakcinagyártók képviseleteinél érdeklődve azt a további információt kaptuk, hogy az életmód magazin cikkében elfelejtették megemlíteni a leptospirózis elleni védekezést, illetve a 3 év védettség részben laboratóriumi vizsgálatok, ún. titer értékek mérése, részben ráfertőzéses kísérletek eredményein alapul. A két utóbbi között pedig jelentős a különbség.

A továbblépéshez szükséges néhány alapfogalom ismerete.
Ha egy élőlény egy bizonyos kórokozóval szemben ellenálló, azaz immunis, akkor kevés az esélye, hogy a kórokozó meg tudná betegíteni. Az immunitást, azaz ellenálló képességet meg lehet szerezni a természetes fertőződés és a betegség átvészelése következtében, vagy vakcina beadását követően is.

A vakcina elölt, vagy gyengített, élő kórokozót tartalmaz, ami beadást követően aktiválja a szervezet saját védelmi rendszerét, az immunrendszert. Az immunrendszer a szervezet számára idegen betolakodók ellen felveszi a küzdelmet. A kórokozók ellen speciális, azt az adott vírust vagy baktériumot semlegesítő ellenanyagok termelődnek, amelyek a vérkeringésben várakoznak a kórokozó újabb felbukkanására, akkor hozzákapcsolódnak és inaktiválják. A speciális ellenanyagok mennyisége a vérben mérhető, ez az a bizonyos titer érték. Egy bizonyos szint feletti ellenanyag érték esetén a szervezet várhatóan képes lenne a kórokozó támadását kivédeni, tehát az ellenanyag mennyisége elméletben elégséges lenne a támadók inaktiválásához. Az ellenanyagok szintje folyamatosan csökken, egy idő múlva eltűnik. Az ellenanyagok termelésének újabb kiváltásához, és ezzel a védettség fenntartásához ismétlő oltásokra van szükség.

Az immunitás szintjének, és a vakcinázás eredményességének meghatározásához tehát a keringő vérből kimutatott ellenanyagszint mérése az egyik elfogadott lehetőség. Van azonban egy másik, az előbbinél nagyobb felkészültséget igénylő, költségesebb, viszont meggyőzőbb eredményt adó eljárás. Ezen utóbbi során a vakcinázott ebeket megfertőzik a kórokozó vad változatával, és azt figyelik meg, képes lesz-e az immunválasz kivédeni a betegséget. A korszerű vakcinák esetében a hatékonyságot ráfertőzéses kísérletekkel igazolják.

A bevezetőben említett cikk az életmód magazinból nem részletezte, hogy melyik kórokozó esetében milyen módszerrel igazolták a védettséget. Jelen ismereteink szerint a korszerű vakcinákkal történt oltásokat követően a gyakorlatias, ráfertőzéses módszerrel igazolták, hogy parvovírus ellen 26 hónapig, fertőző májgyulladás ellen 21 hónapig, szopornyica ellen 18 hónapig biztos védelmet lehetett kialakítani. A vakcinázott ebek vérében a fenti időtartamoknál hosszabb ideig is mérhető ellenanyagszint, azonban a ráfertőzéses kísérleteket ezekben a távolabbi időpontokban már nem végezték el.

Összefoglalva a fenti levezetést, a ráfertőzéses kísérlettel igazolt leghosszabb védőhatás parvovírus esetén volt tapasztalható: két év és két hónap. A többi kórokozó esetében a vakcinák ennél rövidebb védőhatást nyújtottak a tekintélyes bizonyító erejű ráfertőzéses kísérletekkel igazolva.

A felnőtt kutyák rendszeresen ismételt védőoltásainak ütemezését további, járványtani ismeretekkel felvértezve célszerű megtervezni.
A parvovírus egy évnél idősebb kutyát rendkívül ritkán betegít meg. Összevetve azzal, hogy 26 hónapos védett időszak várható egy korszerű vakcina beadása után, a parvovírus elleni ismételt vakcinázások valóban történhetnek 3 évente.
A szopornyica bármely életkorban képes a kutyákat megbetegíteni, a vakcina által kialakított védettség pedig 18 hónap. A 3 évente ismételt védőoltás nem elégséges, javasolt az évenkénti vakcinázás.
A fertőző májgyulladás jellemzően a középkorú ebek megbetegedése. Vakcinázással 21 hónap védettség érhető el, ezen kórokozó esetében is gyakorlatias az évenkénti ismétlés. (A tulajdonosok számára is kényelmesebben és egyszerűbben szervezhető, mint a 21. hónap észben tartása.)
A leptospirák feladják a leckét a vakcinák konstruktőreinek. Leptospirózis ellen mintegy 6 hónapig tartó védelem érhető el régebbi típusú oltóanyagokkal. A korszerű kutyavakcinák által nyújtott, ráfertőzéses kísérlettel igazolt védelem már valamivel hosszabb, mint 1 év időtartamig érvényes. A leptospirózis zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség, a kórokozó akár a fertőzött eb vizeletével is átvihető, ezért a rendszeres védőoltás nem elhanyagolandó intézkedés.
Az előbbiek összefoglalásából az látható, hogy egy szopornyica + fertőző májgyulladás + leptospirózis elleni vakcina beadatása évenként javasolt, a parvovírus ellen elegendő lehetne a 3 évenként ismételt védőoltás. A gyakorlatban azonban olyan kombinált oltóanyagok terjedtek el, amelyek valamennyi, fent említett kórokozó elleni védelmet indukáló komponenst egyetlen adagban tartalmazzák.

A veszettséget szándékosan hagytuk a végére. Hazánkban jogszabály határozza meg a vakcinázás előírt menetrendjét. Ennek értelmében a kölyökkutyát 3 és 6 hónapos kora között először, majd 6 és 12 hónapos kora között másodszor is oltatni kell, az ismétlő vakcinázás pedig évente kötelező.
A kutyájukkal a Brit szigetekre vagy Skandináviába utazók idegeit az eb utazásának előfeltételeként megszabott, veszettség elleni, ellenanyag titer vizsgálata teszi próbára. Ezt a számos érdekességet rejtő témát egy későbbi cikkben részletesen kifejtjük.

A téma iránt érdeklődő olvasóknak javasolt a Tappancsvilág weboldalon:
A kutyák védőoltásai című cikk.