
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Kutyák védőoltásainak típusai

2007.07.08.
Címkék: fertőző betegség , kutya , kórokozó , vakcinázás , védőoltás

Az első részben a kedvenc macskák védőoltásait ismertettük, négylábú barátaink közül most következzenek a kutyák és a számukra tervezett vakcinák. Összeállításunk abban a kérdésben igyekszik segíteni az eligazodást, hogy a kedvenc kutyáinkat fenyegető betegségek ellen melyek megelőzésére léteznek hatékony védőoltások, és ezeket mikor kell beadatni az állatorvosnál.

Veszettség

Magyarországon a kedvenc eb vagy macska harapásától fertőződött és veszettségben elhalt emberek száma az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag nullára csökkent. Kirívó esetnek számított a közelmúltban egy felnőtt nő és egy gyermek halála, utóbbit saját házukban veszett macska támadta meg, és harapások útján terjesztette a kórokozót. A veszettség emberek és állatok számára egyaránt gyógyíthatatlan, minden esetben halálos kimenetelű betegség.
(Részletes leírás a veszettségről.)
Kutyák számára a védőoltás kötelező, ennek betartása és betartatása valamennyiünk közös érdeke. A jelenlegi jogi szabályozás értelmében a kölyökkutyákat 3 és 6 hónapos koruk között egyszer, majd fél éves és egy éves koruk között még egyszer oltatni kell, monovalens, azaz egy komponensű vakcinával. A felnőtt ebek évenkénti újraoltása szintén kötelező veszettség ellen, ez megtörténhet kombinált (veszettség + egyéb betegségek ellen védő) vakcina alkalmazásával is.
A veszettség ellen a hazánkban forgalomban lévő oltóanyagok mindegyike megbízható védelmet alakít ki.

Parvovírus okozta bélgyulladás

A fiatal kutyák egyik gyakori és veszedelmes fertőző betegsége (leírás a járványtanról és a tünetekről), amelyet védőoltásokkal lehet megelőzni. A kiskutyák vakcinázását 8 hetes korban kell megkezdeni, és az alapozó védőoltások sorában legalább még egyszer ismételni. A hazai gyakorlatban széles körben elterjedt a monovalens, csak parvovírus ellen védő vakcina beadása 8 hetes korban, amit 2 hét múlva követ a többi fertőző betegség elleni, kombinált oltóanyag. A további védőoltások is 2 (3) hetes különbségekkel következnek. A járványtani helyzet függvényében, speciális esetekben az állatorvos dönthet úgy, hogy már 6-7 hetes korban el kell kezdeni a kórokozó elleni oltási sorozatot, az erre alkalmas, ún. emelt titerű vakcinával. A felnőtt egyedek védőoltása monovalens vakcinával szükségtelen, viszont az évenként beadott kombinált vakcinák egyik komponense a parvovírus elleni védelmet felfrissíti. Kennelek, tenyészetek esetében speciális oltási programra is szükség lehet, ugyanis a kölykök sikertelen vakcinázásáért legtöbbször az anyai eredetű ellenanyagok magas szintje tehető felelőssé.
A betegséget a parvovírus több, különböző változata is kialakítja. A különböző gyártók vakcináihoz a vírus eltérő variánsaiból készítették az antigéneket, ez azonban szerencsére nem jelenti azt, hogy az adott vakcina csak a vírus egyetlen változata ellen tud védelmet kialakítani. A kórokozó sajátosságaiból következően az egyik változat elleni védőoltás a többi variáns ellen is képes védelmet kialakítani.
A kórokozó kártétele a megfelelően alkalmazott oltási sorozattal nagy biztonsággal megelőzhető. Lakásban, egyedül tartott kölyökkutyákat is oltatni kell, ugyanis a rendkívül ellenálló kórokozó az utcáról, a gazdi cipőjének talpán is bekerülhet otthonunkba. A védőoltások sorozata után lehet először utcára vinni a kiskutyákat.

Szopornyica

A kórokozó vírus a kutyákat fiatalabb és felnőtt (akár idős) korban is képes megbetegíteni.
(Leírás a járványtanról és a tünetekről.)
A védettséget a kölyökkorban beadott vakcinákkal kell kialakítani. A fentebb már említett, hazai gyakorlat szerint általában a 10 hetes korban alkalmazott, kombinált oltóanyag az első, ami a szopornyica elleni védelmet kezdi megalapozni, ezt legalább egy ismétlő vakcina követi a kölyök oltási programjában. Az emlékeztető védőoltás az eb élete végéig, évente ajánlott. Ismeretlen oltási háttérrel rendelkező, kifejlett kutya befogadásakor (az oltási könyvét nem tudták átadni vagy menhelyről érkezett, stb) az egyik első teendő a szopornyica elleni védőoltás.
A hazánkban forgalmazott vakcinák megfelelő oltási sorban alkalmazva megbízható védelmet biztosítanak a betegség kialakulása ellen.

Fertőző májgyulladás

A Rubarth kórként is ismert betegség kórokozója a parvo és a szopornyica mellett a legveszélyesebb fertőző betegséget kialakító vírus kutyákban, amely ellen ajánlott vakcinázni.
(Leírás a járványtanról és a tünetekről.)
A védettséget a kölyökkorban beadott vakcinákkal kell kialakítani. A fentebb már említett, hazai gyakorlat szerint általában a 10 hetes korban alkalmazott, kombinált oltóanyag az első, ami a fertőző májgyulladás elleni védelmet kezdi megalapozni, ezt legalább egy ismétlő vakcina követi a kölyök oltási programjában. Az emlékeztető védőoltás az eb élete végéig, évente ajánlott.
Érdekességként megemlíthető, hogy a kutyákban fertőző májgyulladást okozó 1-es típusú adenovírus legközelebbi rokona, a 2-es típusú adenovírus fertőző léguti megbetegedést okoz az ebek között. A hazánkban forgalmazott valamennyi vakcina megbízható védelmet alakít ki a fertőző májgyulladás ellen. Egyes vakcinák esetén a gyártó cég ráfertőzéses kísérletekkel azt is igazolta, hogy az adenovírus 2-es típus által előidézett léguti tünetek ellen is képes védelmet kialakítani. Ezen korszerű vakcinákról az állatorvosok nyújtanak részletes felvilágosítást.

Leptospirózis

A baktériumok által előidézett betegség kórokozói számos fajt képesek megbetegíteni, és nem megfelelő higiéniás viszonyok mellett a fertőzött kedvenc állatokról az emberre is terjedhetnek.
A leptospirózis súlyos, akár halálos kimenetelű kórrá is kifejlődhet emberek, kutyák és egyéb fajok esetében is.
(Leírás a járványtanról és a tünetekről.)
A védettséget a kölyökkorban beadott vakcinákkal kell kialakítani. A fentebb már említett, hazai gyakorlat szerint általában a 10 hetes korban alkalmazott, kombinált oltóanyag az első, ami a leptospirózis elleni védelmet kezdi megalapozni, ezt legalább egy ismétlő vakcina követi a kölyök oltási programjában. A rendszeres emlékeztető védőoltás az eb élete végéig ajánlott.
A hazánkban forgalomban lévő vakcinák közül nem mindegyik esetében bizonyították ráfertőzéses kísérletek sorozatával, hogy az oltóanyag által kialakított védelem kitart 12 hónapon át. Ezt a fertőzésnek kitett ebek (vadászkutyák, rágcsálókkal érintkező és/vagy a természetben gyakorta sétáltatott kutyák) esetében figyelembe kell venni. A rizikócsoportba tartozó ebek számára vagy nem elegendő évi egy védőoltás, vagy olyan vakcinát kell választani, amely esetében a védelem ráfertőzéses kísérletekkel igazolt módon egy éven keresztül fennáll. A legalább egy éven keresztül védelmet nyújtó vakcinákról az állatorvosok nyújtanak tájékoztatást.

Lyme borreliosis

A korábbi elnevezése szerint Lyme kórként említett betegséget baktériumok okozzák. A kórokozók átviteléért emberek, kutyák és egyéb állatok esetében egyaránt a fertőzést hordozó kullancsok a felelősek. Megbetegedett négylábú barátainktól az általános higiéniai szabályok betartása mellett nem fertőződünk meg. A kórokozók a kutyák szervezetében változatosan, sokféle módon tehetnek kárt, átmeneti és rendszeresen visszatérő lázas állapot mellett bőrtünetek, idegrendszeri elváltozások, és ízületi panaszok is jelentkezhetnek. Elhúzódó betegség esetén jellemző kép a lesoványodott, fájdalmasan gyulladt ízületei miatt egyszerre akár több lábára is sántító eb. A betegség pontos megállapítása komoly kihívás elé állítja az állatorvosokat, a klinikai tünetek és a laboratóriumi eredmények összevetése esetén is számos buktató található a diagnózishoz vezető úton. A gyógykezelés hosszasan elhúzódó és igen költséges is lehet, és a lelkiismeretes ellátás ellenére sem vezet minden esetben eredményre.
A betegség megelőzésére védőoltások javasoltak. A kölyökkorban kialakított immunitáshoz két, egymáshoz képest legalább két hét különbséggel beadott vakcina javasolt, majd emlékeztető oltások évente. Az éves emlékeztető vakcinázás javasolt időpontja tél közepe-vége, így a tavaszi kullancsáradat idejére magas szintet ér el a felfrissített védelem.
A különböző gyártók vakcinái eltérő védőhatásának elemzése egy újabb cikk terjedelmét igényli, erre később visszatérünk.
(Részletesen a Lyme borreliosisról kutyákon itt olvasható.)

Kennelköhögés

A kennelköhögés a közös légtérben, csoportosan tartott kutyákra jellemző, léguti tünetekkel járó megbetegedés. Az ijesztően heves köhögés rendkívüli gyorsasággal terjed az állományban.
A gyógykezelés hatására legtöbbször gyorsan múló tünetek jellemzik, azonban a beteg állatok terhelése esetén maradandó károsodások alakulhatnak ki.
A kennelköhögés kialakításáért általában több kórokozó (vírus és baktériumok) együttes károkozása felelős, a hajlamosító tényezők: hűvös, szeles időjárás, magas portartalom a levegőben szerepe jelentős.
A betegség megelőzésére kifejlesztett oltóanyag alkalmazása a kennelek, tenyészetek esetében ajánlott, az egyedül tartott ebek számára megfontolandó. Az állatorvossal történt konzultáció során lehet megtervezni a védőoltás elhelyezését a kutyák oltási programjában.
(Részletes leírás a

Herpeszvírus okozta bántalmak

A herpeszvírus a legsúlyosabb rombolást a vemhes szukák és az újszülöttek szervezetében végzi: vetélést, halvaszületést, illetve a néhány napos kiskutyák pusztulását okozva.
(Részletes leírás a tünetekről és járványtanról, a téma szakértője, dr. Szász Ferenc tollából.)
A tünetek kialakulása elleni védelem alapja: a vemhesség ideje alatt kétszer vakcinázott anyakutya kölykeinél kivédhető a vírus pusztító hatása.
A szukát a vemhesülést követő 7-10 nappal, majd az ellés várható ideje előtt 7-10 nappal ismét oltani kell. Jelenlegi ismereteink szerint az alom megóvása szempontjából a kölykök és a kankutyák védőoltása értelmetlen, csakúgy, mint a szukák oltása a vemhesség időszakán kívül.
Védőoltás céljára egyetlen gyártó unikumnak számító vakcinája létezik, ezt a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján egyaránt széles körű megelégedettséggel használják, évek óta.
Értékes tenyészállatok oltása mindenképpen javasolt az összes vemhesség ideje alatt, az elsősorban kedvenc kutyaként tartott, és élete során egyszer vemhesített szukák vakcinázása megfontolandó.

Coronavírus okozta bélgyulladás

A parvovírus által előidézett tüneteknél enyhébb lefolyású betegség.
Az állatorvosi szakirodalom korszerű irányzata a felnőtt kutyák vakcinázását feleslegesnek tartja monovalens oltóanyaggal. A gazdik kérésének megfelelően beadható a kifejlett ebeknek olyan kombinált, több betegség ellen kifejlesztett oltóanyag, amelyik coronavírus elleni védelmet is ígér.
Az állatorvosi szakmai szempontok alapján, speciális járványtani helyzetben, az egészen fiatal, 6-8 hetes kölykök vakcinázása lehetne megfontolandó, olyan kombinált vakcinával, amelyik a corona mellett emelt titerben parvo komponenst is tartalmaz.
Javasoljuk a bulvár szintjén időnként felbukkanó híreszteléseket figyelmen kívül hagyni, és inkább az állatorvosok útmutatását igénybe venni.