Tappancsvilág

www.tappancsvilag.hu



Navigáció : Hírközpont

Aujeszky-betegség vadászkutyákban |
2012.01.15.
Címkék: Aujeszky-betegség, egészségvédelem, kutya, sertés, táplálkozás, vaddisznó, vadászat, vírus

Hatalmas kiszúrás nyers sertés belsőséget adni a kutyának. A vadászebek is menthetetlenül elpusztulnak, ha fertőzött vaddisznóból kihasított tüdőt, szívet falnak fel.


Az elmúlt hónapokban az Aujeszky-betegség gyanúját felvető tüneteket észleltek több olyan vadászkutyán, amelyek a téli disznóhajtásokon a sebzett vad utánkeresését végezték. A bulvár tálalásában valósággal aratott a halál a vadászebek között, ezzel szemben az intézeti vizsgálatra küldött mintákból, január 1. és január 3. között, mindössze öt elhullott kutyából  négyben igazolták a betegséget. Az Aujeszky pozitív minták közé számíthatunk még két vizsgálatra küldött rókából egyet. Összefoglalva, az MGSzH hivatalos tájékoztatója   szerint a laboratórium az intézetbe küldött idegrendszeri tüneteket mutató húsevők közül négy eb és egy róka esetében állapított meg Aujeszky-betegséget. A többi esetben csak Aujeszky-betegség gyanújáról lehet beszélni.

Területi megoszlás szerint a négy Aujeszky-pozitív kutya közül kettő Komárom-Esztergom megyéből, egy Győr-Moson-Sopron megyéből és egy Vas megyéből származott. Viszont a négy eb közül 3, a két Komárom-Esztergom megyei és a Győr-Moson-Sopron megyei kutya ugyanazon a – Komárom-Esztergom megyében rendezett – vaddisznóhajtáson űzte a vadat. A Vas megyei kutya az elpusztulása előtt néhány nappal egy Sárvár közelében rendezett vaddisznóhajtásban dolgozott. Az Aujeszky-pozitív róka teteme Pest megyéből került beküldésre.


Fotók: OTAM Kft., minden jog fenntartva

Az Aujeszky-betegség kórokozója egy herpeszvírus, amelynek hordozója a sertés. Sok emlősfaj fertőződhet és megbetegedhet: ló, kérődzők, kutya, macska, róka, nyérc, nyúl, stb. Állatfajonként más és más tünetek jelentkezhetnek, a betegség rendszerint erős viszketegségben és elhullásra vezető idegrendszeri tünetekben nyilvánul meg.

A sertések között a betegség tünetei az életkortól is függnek, fiatal korban lázas általános és idegrendszeri tünetek jelentkeznek és a kór halálos kimenetelű, viszont felnőtt korban már csak enyhe légúti tüneteket okoz vagy akár tünetmentes is lehet. A herpeszvírus a vemhes kocákban magzatelhalást és/vagy vetélést okoz. A sertések a betegség heveny szakaszában 2-3 hétig üríthetik a vírust, főként orr-, garat- és hörgőváladékban, de kisebb mértékben a tejben, vizeletben és nemi váladékok útján is. A betegségből gyógyult és a tünetmentesen átvészelt sertések tartósan vírushordozók maradnak. Előbbiek mind érvényesek a vaddisznóra is.
Az ember az Aujeszky-betegség kórokozója iránt nem fogékony.

A betegségre rendkívül fogékony húsevőkben halálos kimenetelű agy- és gerincvelő-gyulladás alakul ki, bennük a herpeszvírus a fertőzés bemeneti kapujától az idegek mentén jut el a központi idegrendszerbe. A véráramon keresztüli terjedés nem jellemző, így az állatok váladékai egyáltalán nem vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak vírust. A húsevők kizárólag a fertőzött házi sertésekkel vagy vaddisznókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés útján fertőződnek. A kórokozó húsevőkről húsevőkre nem terjed át. A kutyák, macskák, rókák szervezetébe a házi sertések vágásából vagy vaddisznó zsigereléséből származó belsőségekből, esetenként nyers házi sertéshúsból vagy vaddisznóhúsból kerül a kórokozó. Különösen veszélyes a nyers tüdő, légcső, gége, azok nagy vírustartalma miatt. A húsevők  a sertés nyálától, vizeletétől, vérétől is fertőződhetnek.


A vírus a központi idegrendszerben súlyos pusztítást végez, a megbetegedett húsevőkben lázas általános tünetek, izgatottság, ingerlékenység figyelhető meg, végül bénulásos tünetek között az állatok elhullanak. A bemeneti kapuban és annak környékén (pofa, orr), de máshol is fonákérzés jelentkezik egy szűnni nem akaró, rendkívül erős viszketés formájában, aminek következtében a beteg állatok véresre vakarják magukat, a pofájukról szó szerint lenyúzzák a bőrt. A viszkető végtagjaikat kíméletlenül rágják, akár öncsonkítás is előfordulhat.

Macskák esetében megfigyelhető egy jellegzetes, rekedt hangú nyávogás és a pupillák egyenlőtlen tágassága. Utóbbit egy időben kórjelző értékűnek tartották, azonban az egyenlőtlen pupillatágulat megjelenését veszett állatoknál is megfigyelték. A veszettséggel ellentétben a támadó magatartás nem jellemző az Aujeszky-betegségben megbetegedett kutyára és macskára, azonban a gyanú esetén senki ne végezzen kórtalálgatást, hanem azonnal forduljon kedvencei állatorvosához. Az összes, idegrendszeri tünetet mutató betegségben elpusztult állat tetemét kötelező a veszettség kizárására irányuló kórbonctani és laboratóriumi vizsgálat elvégzése céljából a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságára küldeni.
Az Aujeszky-betegség tünetei a veszettséghez olyan mértékben hasonlóak lehetnek, hogy biztos elkülönítésükhöz az állatorvoslás is a laboratóriumi vizsgálatokat veszi igénybe. Az Aujeszky-betegség álveszettség, pseudorabies, pseudolyssa neveken is szerepel  a szakirodalomban.

Aujeszky-betegség ellen, húsevők részére sem megfelelő védettséget nyújtó, engedélyezett vakcina, sem gyógyszer nem ismeretes. Kedvenc kutyáink védelmét a fertőzés elkerülésére kell alapoznunk. A házi kedvencek esetében ez viszonylag egyszerűbbnek tűnik, ők ugyanis emberi közvetítés nélkül nem juthatnak fertőzött sertéshúshoz. Alapszabály, hogy kutyáknak szigorúan tilos nyers sertés- vagy vaddisznó húst vagy belsőséget adni.


Vadászkutyák esetében is megoldható, hogy a meglőtt disznó teteméből ne ehessenek, kihasított belsőséget ne kaphassanak. A zsigerek összegyűjtése és ártalmatlanítás céljából állati eredetű mellékterméket feldolgozó üzembe szállítása a kutyák védelme érdekében ajánlott. Nehezebb feladat egy vérmes vadászebet visszafogni attól, hogy belenyaljon a vaddisznó vérébe vagy a sarokba szorított disznóba belekapjon. A szőrmotor kamikaze jagdterrier akkor is támadja a nálánál húszszor nehezebb vaddisznót, ha már csak három lába maradt, mert a disznó leszerelte róla az egyiket, így neki nehéz lesz elmagyarázni, hogy szorítkozzon a két méter távolságból történő csaholásra.

A házi sertések állománya hazánkban gyakorlatilag mentesnek tekinthető az Aujeszky-betegség vírusától, köszönhetően a sikeres mentesítő programnak, és a mentesség hivatalos elismerése az EU szakbizottsága által nemsokára várható. A házi sertésekre vonatkozó mentességi status megállapításakor nem vizsgálják a vaddisznó állomány Aujeszky-vírussal való fertőzöttségét. A vaddisznók fertőzöttsége nem hazai sajátosság, feltehetően az EU minden tagállamában és az összes szomszéd országban is előfordul, fertőzött vadászkutyák elhullásáról is több országból jelentek meg hivatalos közlések az utóbbi években.

Felhasznált irodalom:
Etienne Thiry: Clinical Virology of the Dog and Cat, 2006
dr. Szent-Iványi Tamás – dr. Mészáros János: A háziállatok fertőző betegségei, 1985




Kedvenc fotónk

Fotógalériák


Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!

{{VOTE}}

Tudta-e?
A vadászgörények legfontosabb fertőző betegsége a szopornyica, amely kutyákban ma már ritkábban fordul elő.

Lap tetejére
  Jogi nyilatkozat  
2007. World of Paws - All rights reserved