
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Tévhitek napjainkból a mikrochipről - GPS?

.
Címkék: mikrochip , tévhit

„A mikrochip megmutatja, hogy hol van az elveszett kutya.”

Erre egyetlen, békés célra előállított, szervezetbe beültetett mikrochip sem képes napjainkban.

Az elektronikus, egyedi állatmegjelölés során az állatorvosok egy apró eszközt, a transzpondert, vagy egyszerűsödött nevén a chipet beültetik az állat bőre alá. Ez a mintegy 2mm x 11mm nagyságú kapszula elektronikus szempontból passzív, nem sugároz folyamatos jeleket, így nem alkalmas a műholdas helymeghatározás, a GPS céljaira. A leolvasó készülékből érkező rádióhullám aktiválja és egy meghatározott, egyedi jelet sugároz vissza, amit a leolvasó észlel és kijelez. Ez az egyedi kódszám, amelynek leolvasásához néhány centiméteres távolság kell, ezért a rendszer feladata a már megtalált kutyák azonosításának megoldása.

Az egyedi, elektronikus azonosítókat gyártó cégek már dolgoznak a műholdas helymeghatározó berendezések egyre kisebbé varázsolásán és jelenleg mintegy hüvelykujj méretű készüléket sikerült előállítani. Belátható időn belül (5-10 év) ebből már lehet a jelenlegi mikrochipnek megfelelő nagyságú, tehát szervezetbe beültethető méretű azonosító.

A fenti információk természetesen a békés célú felhasználás eredményei, azt nem tudhatjuk, hogy a rendkívül titkos katonai berendezések és a szintén rendkívül tikos ügynökök milyen parányi helymeghatározókkal bírnak…

Ráadásként egy újabb,a fenti témához szorosan kapcsolódó tévhit:

„A mikrochip sugároz”

Amint a fenti tájékoztatóban is olvasható, a jelenleg állatokba beültetett transzponderek elektromos szempontból passzívak, nem sugároznak folyamatosan. A leolvasó készülék által küldött rádiójel hatására egy szintén rádióhullámon adott választ küldenek, ami a másodperc törtrésze alatt kerül kibocsátásra. Ezek ismeretében nem kell attól tartanunk, hogy bármiféle tartós sugárzás származna a transzponderből.