|
||||||||
Címkék: Micrographia, Robert Hooke, bolha, mikroszkóp, sejt Kortársai „minden idők legtalálékonyabb elméjű emberének” tartották, napjainkban az angliai Leonardo da Vinci-ként is említik. Az építészettől az őslények megkövült maradványainak tanulmányozásáig, a csillagászattól a kémiáig és fizikáig, Robert Hooke képes volt arra, hogy bármely tudományos területen maradandót alkosson. A londoni Royal Society kísérletekért felelős kurátorává nevezték ki 1662-ben, majd 1677-ben ugyanezen intézmény titkára lett. Művelt ember volt és briliáns elméjű felfedező. Találmányai közé tartozik például a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló és az íriszrekesz, amely a fényképezőgépekben is alapvető alkotó elem. Felfedezései hozzájárultak többek között az órák szerkezetének tökéletesítéséhez, meteorológiai eszközök kifejlesztéséhez, és jelentős részt vállalt London újjáépítésében is az 1666. évi nagy tűzvész után. Megalkotta a szilárd testek rugalmasságának leírására még napjainkban is használt egyenletet, amit ezért Hooke törvénynek neveztek el. Az egyik legkiemelkedőbb alkotása az összetett (többlencsés) mikroszkóp megtervezése volt, ezzel tanulmányozta a parányi élőlényeket és kitűnő rajztudásának köszönhetően aprólékosan kidolgozott képein részletesen megörökítette felfedezéseit. Robert Hooke felismerte a növények sejtes szerkezetét és – miután a világon először megkövült élőlények maradványait vizsgálta mikroszkóp alatt - arra a következtetésre jutott, hogy a fosszíliák nem a geológia játékának következtében létrejött, különleges formájú kövek, hanem régen elpusztult élőlények megkövesedett maradványai. A parafa vizsgálata során a benne látott méhsejtszerű üregek leírására alkotta meg a „sejt” szót. Ezt a kifejezést később az élőlények legkisebb egységeként használták.
Micrographia című könyve 1665-ben jelent meg, ez mutatta be a híres bolhaábrázolást és a természet számos egyéb, mikroszkóp alatt felfedezett csodáját. A könyv rövid időn belül rendkívül népszerűvé vált korának művelt és tehetős emberei körében, a XVII. századi dámák állítólag ájuldoztak a bolha kinagyított képének láttán. Ironikusan cseng, hogy Newton egy 1675. február 5-én keltezett levelében éppen Hooke-nak írta a következő híressé vált mondatot: „Ha én messzebre tekintettem, mint mások, az csak azért van, mert óriások vállán állok.” Érdeklődők számára ajánlott oldalak: http://www.roberthooke.org.uk/ http://www.britannica.com/eb/article-9040979/Robert-Hooke http://www.roberthooke.com/ http://posner.library.cmu.edu/Posner/books/pages.cgi?call=576.09_H78M_1665 http://freespace.virgin.net/ric.martin/vectis/hookeweb/roberthooke.htm |
Címkefelhő
kacsa - vaddisznó - tapír - életmentés - könyvrészlet - bambuszmaki - standard - Nagy-Britannia - Mhorr-gazella - lazac - életmentő - pele - ivartalanítás - sejt - csörgőkígyó - Irak - Lulu - Anglia - USA - Afrika - pudu - evolúció - nyúl - ultrahang - szopornyica - önbíráskodás - állatvilág - állattenyésztés - vemhesség - toklász - szőrme - széncinke - sertés - műtét - mérgezés - mérgeskígyó - méh - mentőkutya - macskaevés - leguán
{{VOTE}}
|
|||||||
|
||||||||
2007. World of Paws - All rights reserved
|