Tappancsvilágwww.tappancsvilag.hu |
 |
RSS Feed| Egy kirándulás veszélyei és azok elkerülése |
 |
|
Címkék: bolha, kullancs, kutya, mérgezés, toklász, vakcinázás
A természetjárást kedvelő gazdinak és kedvenc kutyájának egyik legszebb közös programja az erdőn- mezőn való barangolás. A derék négylábú végre elemében érezheti magát, lehet versenyt futni a széllel, árkokat átugrálni, más kutyákkal kergetőzni.
Kedvenc kutyánk a fajtársain kívül számos egyéb állattal találkozhat, ezek vadászatától és felfalásától határozottan tiltsuk el. Hazánkban minden évben sok kutya pusztul el menthetetlenül rágcsáló irtószer mérgezésben. Ezen kutyák jelentős része a mérgezés miatt elhullott vagy már legyengült és menekülésre képtelen egereket, patkányokat falta fel. Bizonyos mérgek ugyanis a mérgezésben elpusztult rágcsálót elfogyasztó húsevővel is végeznek. Az egér- és patkánymérgek között több olyan is forgalomban van, amit a kutyák is kellemes szagúnak és jó ízűnek találnak, ezért az irtószert önmagában is elfogyaszthatják, ha hozzáférnek. Kutyáinkat következetesen szoktassuk le arról, hogy a természetjárás közben a számukra izgalmas szagokat kipárologtató tetemeket, és egyéb förtelmes maradványokat megegyék. A rágcsálók szervezetéből a kutyába juthat számos kórokozó, például a Leptospirák is, amelyek súlyos betegséget, elhullást okozhatnak, nem megfelelő higiéniás körülmények között pedig a kutyáról az emberre is áttterjedve az emberen is rendkívül veszélyes megbetegedést idézhetnek elő. Szintén a rágcsálók felfalásával kerülhet az eb szervezetébe több különböző bélféreg, amelyek egy része az emberre is veszélyt jelent. A Leptospirák ellen a megfelelő időközönként ismételt védőoltások, a bélférgek ellen a féreghajtó kezelések védik a négylábú családtagot és áttételesen a gazdit.
Hazánk jelentős részén a rókákat veszettség ellen, szájon át beadott vakcinával immunizálják, ezeken a területeken az erdőszélen és az ösvényeken figyelmeztető táblákat is találunk. Az oltóanyagot egy ízletes csaliban elrejtik, amit a rókák szívesen megkeresnek és felfalnak. A finom falat belsejében található egy kis kapszula, ami szétpukkan, ha a róka ráharap és a szájnyálkahártyán keresztül a róka szervezetébe juttatja az oltóanyagot. Amennyiben a vonzóan illatozó csalit kedvenc kutyánk fogyasztja el, ez egészségkárosodást nem okoz nála, de csökken az esélye, hogy a rókák immunizálása eredményes lesz. Egy újabb érv, hogy a négylábú családtagot következetesen leszoktassuk arról, hogy séta közben minden hulladékot megegyen.
A víz mágnesként vonzza a retrievereket és számos egyéb kutyát. Mivel hazánkra nem jellemző a kutyaevő víziszörnyek jelenléte, ezért általánosságban elmondható, hogy ahol ember számára megengedett a fürdőzés, ott a kutya is úszhat.
(Ha egy kapitális harcsa valaha is arra vetemedne, hogy egy apró kutyát elnyeljen, az eb tulajdonosai nagy valószínűséggel hajtóvadászatot indítanának a környéken, és az összes halat a bajuszánál előrángatva, puszta kézzel agyonvernék. Lehet, hogy ezt a harcsák is gyanítják, ezért igen bölcsen tartózkodnak a kutyaevéstől.) A tiszta vizű bányatavak, patakok és folyók nem jelentenek veszélyt az eb egészségére. A természetes vizek közül a Balatonban úszó kutyák tulajdonosaitól még nem hallottam rossz tapasztalatot, a Duna több szakasza viszont erősen szennyezett, ami bőrgyulladást, külső hallójárat gyulladást okozhat érzékeny egyedeken. Javasolt ezen szakaszok elkerülése.
Kedvenc kutyánk kedvelt játékai közé tartozik a kirándulásról valamilyen zsákmánnyal (például egy rágott faággal ) hazatérni, amit sok esetben büszkén be is mutat az otthoniaknak. Ezek többsége a gazdi családjából nem vált ki őszinte lelkesedést. Vannak azonban olyan dolgok, amiket a kutyák is legszívesebben kint hagytak volna a természetben.
Csatangolás közben sokféle növény alkotórészei akaszkodnak a kutya szőrzetébe, a legismertebbek közülük a bogáncs és a toklász. A toklász a vadon termő, kalászokat képző növények pl. az egérárpa (Hordeum murinum) kalászának egy darabja.
A toklász hegyes vége és visszahajló horgai azt eredményezik, hogy ha a bőrt valahol átlukasztja, attól a ponttól kezdve folyamatosan fúródik előre és az eredeti behatolási ponttól igen messze elvándorolhat a bőr alatti kötőszövetben. Különösen gyakori, hogy a toklász a lábujjak között fúródik be vagy a fülkagylóba akaszkodik bele. A fülbe jutott toklászt az eb heves fejrázással és fülvakarással jelzi. Szintén gyakran fordul elő, hogy a toklászt az eb felszippantja az orrüregbe, aminek heves tüsszögés és orrvakarás lesz a következménye. Szerencsétlen esetekben a toklász a szemhéj alá is juthat, ennek jele lehet a szem kipirosodása és szüntelen dörzsölése. A lábon befúródott, vándorló toklász folyamatos fájdalmat, gyulladást okoz, súlyos, elhanyagolt esetben sántasághoz is vezethet. Az érintett testrészt a kutya vakarja, nyalogatja, elhanyagolt esetekben a bőr alatt zajló gyulladásos folyamatból gennyes váladék tör elő, amely sipolynak nevezett járatokat nyit magának és azon keresztül ürül a külvilágra. A befúródott toklászok felkutatása és eltávolítása állatorvosi feladat. A toklászok kártétele ellen védekezhetünk azáltal, hogy a séta után kutyánk tappancsait, fülét, szemét és szőrzetét átvizsgáljuk és a növényi alkotórészeket eltávolítjuk. Segíthet a megelőzésben a kutya szőrének rövidre nyírása, nem kihagyva ebből a lábujjak közötti részeket. Azonnal vizsgáljuk át a kutya fülét vagy szemét, ha séta közben hirtelen fejrázás, heves fülvakarás, szemdörzsölés jelentkezik.
A vérszívó élősködők közül a bolhák és kullancsok támadására szinte egész évben számítanunk kell. A bolhák megjelenésével minden olyan helyen számolnunk kell, ahol kutyák és macskák megfordulnak, így az utcán vagy a pincékben is, a kullancsok leginkább az aljnövényzetből kerülnek elő. A vérszívó élősködők felkapaszkodnak a gyanútlan kutyákra, és a hazatérő kedvencen, a szőr között elrejtőzve akár lakásainkba is bejuthatnak.
A bolhák folyamatos, mohó vérszívással károsítják áldozataikat, más élősködőket és fertőző betegségeket is terjesztenek és a bolha nyálában lévő anyagokra allergiásan reagáló kutyák, ritkábban macskák esetében súlyos bőrgyulladást is okozhatnak. Ha a kutyák elkapják a bolhákat, dühösen szétrágják és lenyelik őket, ezzel a szervezetükbe kerül a bolha által hordozott uborkamagképű galandféreg petéje, mely a kutya beleiben kifejlődik és élősködik. A bolhás kutya gyakorlatilag férges kutyaként kezelendő. Ha a kutyán vagy a cicán utazva a bolhák bejutnak a lakásunkba, rövid időn belül elszaporodva pokollá teszik az ott lakó valamennyi kétlábú és négylábú családtag életét. Egyetlen nőstény bolha akár napi 50 pete lerakására képes, és ezt heteken keresztül tudja megszakítás nélkül folytatni. A peték és az egyéb fejlődési alakok a lakás minden rejtett zugát elárasztva folyamatos utánpótlást biztosítanak a bolhaállománynak, így a kipusztításuk otthonunkból nem egyszerű feladat.
Tovább a bolhákhoz >>
A kullancsok az aljnövényzet levelein várnak a felbukkanó áldozatra. A kiránduló embert és kutyáját egyaránt megtámadják. A kifejlett állapotban 3-4 mm nagyságú kullancsokat az emberi bőrön sem könnyű észrevenni, kedvenc állataink szőrtakarója alatt rejtőzve pedig akár több hétig észrevétlenek maradnak és borsó, bab nagyságúra híznak vérszívás közben. A kullancs befúródását sem ember, sem állat nem érzékeli, mivel a vérszívó érzéstelenítő hatású nyálat bocsát az áldozat bőrébe. A befúródott kullancs egy cementszerű anyagot termel, aminek segítségével valósággal „bebetonozza” a szilárd anyagban horgokkal rögzülő szívó szájszervét. Ebből a cementdugóból saját akaratából távozni tud a vérszívó, ha azonban húzni, tekergetni kezdjük, leginkább beletörik a fej a rögzített szájszervvel együtt. A kullancsok számos fertőző betegséget terjesztenek vérszívás útján, ezek közül hazánkban a kutyákra főként a babéziózis (babesiosis) és a Lyme borréliózis (L. borreliosis) jelent veszélyt. A babéziózis egy egysejtű, vérben élősködő parazita által okozott betegség, amely a tünetek első jelentkezésétől számított néhány napon belül elpusztíthatja kedvenc kutyánkat, még a leggondosabb állatorvosi ellátás ellenére is. A Lyme borréliózis (régebbi nevén Lyme kór) zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség, azonban az emberek fertőzéséért is a kullancsok a felelősek, megbetegedett kedvenc állatainkról nem terjed ránk a betegség, ha az általános higiéniás előírásokat betartjuk. A Lyme borréliózis kutyákon általában nehezen diagnosztizálható, sok esetben évekig elhúzódó betegség, amelynek gyógykezelése sem minden esetben vezet sikerre.
Tovább a kullancsokhoz >>
A bolhák és kullancsok által előidézett és a fentiekben röviden összefoglalt problémákat megelőzni könnyebb, egyszerűbb és több sikerrel kecsegtet, mint a következményekkel való küzdelem. Kedvenc kutyáinkat és cicáinkat havi rendszerességgel kezeljük olyan cseppentős készítménnyel, amely a kullancsokat a betegségek átvitele előtt elpusztítja, a kifejlett bolhákat a kezelt állaton megöli, a bolhák fejlődési alakjait pedig a környezetben megsemmisíti.
Tovább a kullancsirtó szerekhez >>
A természetjárás után saját magunk átvizsgálása mellett ne feledkezzünk meg a kedvenc négylábú ellenőrzéséről sem.
Hazánk jelentős részén a rókákat veszettség ellen, szájon át beadott vakcinával immunizálják, ezeken a területeken az erdőszélen és az ösvényeken figyelmeztető táblákat is találunk. Az oltóanyagot egy ízletes csaliban elrejtik, amit a rókák szívesen megkeresnek és felfalnak. A finom falat belsejében található egy kis kapszula, ami szétpukkan, ha a róka ráharap és a szájnyálkahártyán keresztül a róka szervezetébe juttatja az oltóanyagot. Amennyiben a vonzóan illatozó csalit kedvenc kutyánk fogyasztja el, ez egészségkárosodást nem okoz nála, de csökken az esélye, hogy a rókák immunizálása eredményes lesz. Egy újabb érv, hogy a négylábú családtagot következetesen leszoktassuk arról, hogy séta közben minden hulladékot megegyen.Csatangolás közben sokféle növény alkotórészei akaszkodnak a kutya szőrzetébe, a legismertebbek közülük a bogáncs és a toklász. A toklász a vadon termő, kalászokat képző növények pl. az egérárpa (Hordeum murinum) kalászának egy darabja.
A toklász hegyes vége és visszahajló horgai azt eredményezik, hogy ha a bőrt valahol átlukasztja, attól a ponttól kezdve folyamatosan fúródik előre és az eredeti behatolási ponttól igen messze elvándorolhat a bőr alatti kötőszövetben. Különösen gyakori, hogy a toklász a lábujjak között fúródik be vagy a fülkagylóba akaszkodik bele. A fülbe jutott toklászt az eb heves fejrázással és fülvakarással jelzi. Szintén gyakran fordul elő, hogy a toklászt az eb felszippantja az orrüregbe, aminek heves tüsszögés és orrvakarás lesz a következménye. Szerencsétlen esetekben a toklász a szemhéj alá is juthat, ennek jele lehet a szem kipirosodása és szüntelen dörzsölése. A lábon befúródott, vándorló toklász folyamatos fájdalmat, gyulladást okoz, súlyos, elhanyagolt esetben sántasághoz is vezethet. Az érintett testrészt a kutya vakarja, nyalogatja, elhanyagolt esetekben a bőr alatt zajló gyulladásos folyamatból gennyes váladék tör elő, amely sipolynak nevezett járatokat nyit magának és azon keresztül ürül a külvilágra. A befúródott toklászok felkutatása és eltávolítása állatorvosi feladat. A toklászok kártétele ellen védekezhetünk azáltal, hogy a séta után kutyánk tappancsait, fülét, szemét és szőrzetét átvizsgáljuk és a növényi alkotórészeket eltávolítjuk. Segíthet a megelőzésben a kutya szőrének rövidre nyírása, nem kihagyva ebből a lábujjak közötti részeket. Azonnal vizsgáljuk át a kutya fülét vagy szemét, ha séta közben hirtelen fejrázás, heves fülvakarás, szemdörzsölés jelentkezik.A vérszívó élősködők közül a bolhák és kullancsok támadására szinte egész évben számítanunk kell. A bolhák megjelenésével minden olyan helyen számolnunk kell, ahol kutyák és macskák megfordulnak, így az utcán vagy a pincékben is, a kullancsok leginkább az aljnövényzetből kerülnek elő. A vérszívó élősködők felkapaszkodnak a gyanútlan kutyákra, és a hazatérő kedvencen, a szőr között elrejtőzve akár lakásainkba is bejuthatnak.
A bolhák folyamatos, mohó vérszívással károsítják áldozataikat, más élősködőket és fertőző betegségeket is terjesztenek és a bolha nyálában lévő anyagokra allergiásan reagáló kutyák, ritkábban macskák esetében súlyos bőrgyulladást is okozhatnak. Ha a kutyák elkapják a bolhákat, dühösen szétrágják és lenyelik őket, ezzel a szervezetükbe kerül a bolha által hordozott uborkamagképű galandféreg petéje, mely a kutya beleiben kifejlődik és élősködik. A bolhás kutya gyakorlatilag férges kutyaként kezelendő. Ha a kutyán vagy a cicán utazva a bolhák bejutnak a lakásunkba, rövid időn belül elszaporodva pokollá teszik az ott lakó valamennyi kétlábú és négylábú családtag életét. Egyetlen nőstény bolha akár napi 50 pete lerakására képes, és ezt heteken keresztül tudja megszakítás nélkül folytatni. A peték és az egyéb fejlődési alakok a lakás minden rejtett zugát elárasztva folyamatos utánpótlást biztosítanak a bolhaállománynak, így a kipusztításuk otthonunkból nem egyszerű feladat.Tovább a bolhákhoz >>
A kullancsok az aljnövényzet levelein várnak a felbukkanó áldozatra. A kiránduló embert és kutyáját egyaránt megtámadják. A kifejlett állapotban 3-4 mm nagyságú kullancsokat az emberi bőrön sem könnyű észrevenni, kedvenc állataink szőrtakarója alatt rejtőzve pedig akár több hétig észrevétlenek maradnak és borsó, bab nagyságúra híznak vérszívás közben. A kullancs befúródását sem ember, sem állat nem érzékeli, mivel a vérszívó érzéstelenítő hatású nyálat bocsát az áldozat bőrébe. A befúródott kullancs egy cementszerű anyagot termel, aminek segítségével valósággal „bebetonozza” a szilárd anyagban horgokkal rögzülő szívó szájszervét. Ebből a cementdugóból saját akaratából távozni tud a vérszívó, ha azonban húzni, tekergetni kezdjük, leginkább beletörik a fej a rögzített szájszervvel együtt. A kullancsok számos fertőző betegséget terjesztenek vérszívás útján, ezek közül hazánkban a kutyákra főként a babéziózis (babesiosis) és a Lyme borréliózis (L. borreliosis) jelent veszélyt. A babéziózis egy egysejtű, vérben élősködő parazita által okozott betegség, amely a tünetek első jelentkezésétől számított néhány napon belül elpusztíthatja kedvenc kutyánkat, még a leggondosabb állatorvosi ellátás ellenére is. A Lyme borréliózis (régebbi nevén Lyme kór) zoonózis, azaz állatról emberre terjedő betegség, azonban az emberek fertőzéséért is a kullancsok a felelősek, megbetegedett kedvenc állatainkról nem terjed ránk a betegség, ha az általános higiéniás előírásokat betartjuk. A Lyme borréliózis kutyákon általában nehezen diagnosztizálható, sok esetben évekig elhúzódó betegség, amelynek gyógykezelése sem minden esetben vezet sikerre.Tovább a kullancsokhoz >>
A bolhák és kullancsok által előidézett és a fentiekben röviden összefoglalt problémákat megelőzni könnyebb, egyszerűbb és több sikerrel kecsegtet, mint a következményekkel való küzdelem. Kedvenc kutyáinkat és cicáinkat havi rendszerességgel kezeljük olyan cseppentős készítménnyel, amely a kullancsokat a betegségek átvitele előtt elpusztítja, a kifejlett bolhákat a kezelt állaton megöli, a bolhák fejlődési alakjait pedig a környezetben megsemmisíti.
Tovább a kullancsirtó szerekhez >>
A természetjárás után saját magunk átvizsgálása mellett ne feledkezzünk meg a kedvenc négylábú ellenőrzéséről sem.
 Kedvenc fotónk
 |
Fotógalériák
Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
 |
Csatlakozzon hozzánk Ön is
Kövessen minket, értesüljön elsőként
Teremtsen kapcsolatot Ön is
Címkefelhő
életmentő - furcsaság - csemege - varánusz - Bruno - stressz - jegesmedve - önbíráskodás - anyagcsere - bulldog - sérülés - mayna - kölcsönzés - Bécs - India - bernáthegyi - aranysakál - gepárd - skye-terrier - vadmacska - óriásposzter - Olivér - óriásteknős - Edinburgh - FIP - Lyme borreliosis - adó - hópárduc - bolhairtó - Pablo - csiga - keselyű - herpes - alpaka - autópálya - bobtail - Biomill - állatgyógyszer - flamingó - Izrael
{{VOTE}}
 Lap tetejére
|
|
2007. World of Paws - All rights reserved