Tappancsvilágwww.tappancsvilag.hu |
 |
RSS Feed| Robert Hooke (1635-1703) |
 |
|
Címkék: Micrographia, Robert Hooke, bolha, mikroszkóp, sejt
Kortársai „minden idők legtalálékonyabb elméjű emberének” tartották, napjainkban az angliai Leonardo da Vinci-ként is említik.
Az építészettől az őslények megkövült maradványainak tanulmányozásáig, a csillagászattól a kémiáig és fizikáig, Robert Hooke képes volt arra, hogy bármely tudományos területen maradandót alkosson. A londoni Royal Society kísérletekért felelős kurátorává nevezték ki 1662-ben, majd 1677-ben ugyanezen intézmény titkára lett. Művelt ember volt és briliáns elméjű felfedező. Találmányai közé tartozik például a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló és az íriszrekesz, amely a fényképezőgépekben is alapvető alkotó elem. Felfedezései hozzájárultak többek között az órák szerkezetének tökéletesítéséhez, meteorológiai eszközök kifejlesztéséhez, és jelentős részt vállalt London újjáépítésében is az 1666. évi nagy tűzvész után. Megalkotta a szilárd testek rugalmasságának leírására még napjainkban is használt egyenletet, amit ezért Hooke törvénynek neveztek el.
Az egyik legkiemelkedőbb alkotása az összetett (többlencsés) mikroszkóp megtervezése volt, ezzel tanulmányozta a parányi élőlényeket és kitűnő rajztudásának köszönhetően aprólékosan kidolgozott képein részletesen megörökítette felfedezéseit. Robert Hooke felismerte a növények sejtes szerkezetét és – miután a világon először megkövült élőlények maradványait vizsgálta mikroszkóp alatt - arra a következtetésre jutott, hogy a fosszíliák nem a geológia játékának következtében létrejött, különleges formájú kövek, hanem régen elpusztult élőlények megkövesedett maradványai. A parafa vizsgálata során a benne látott méhsejtszerű üregek leírására alkotta meg a „sejt” szót. Ezt a kifejezést később az élőlények legkisebb egységeként használták.
Micrographia című könyve 1665-ben jelent meg, ez mutatta be a híres bolhaábrázolást és a természet számos egyéb, mikroszkóp alatt felfedezett csodáját. A könyv rövid időn belül rendkívül népszerűvé vált korának művelt és tehetős emberei körében, a XVII. századi dámák állítólag ájuldoztak a bolha kinagyított képének láttán.
Robert Hooke életének történetéről kevés megbízható információ maradt fenn, hiteles képmását sem ismerjük. Ebben szerepe lehetett a kor egy másik kiemelkedő tudósának, Sir Isaac Newton-nak is, akivel Hooke vitába keveredett az optika és a gravitáció területén zajló kutatási eredményeken. Életrajzíróik szerint a befolyásos rivális - Newton a Royal Society elnöke is volt - gondoskodott arról, hogy az utókor számára minél kevesebb nyom maradjon Robert Hooke után.
Ironikusan cseng, hogy Newton egy 1675. február 5-én keltezett levelében éppen Hooke-nak írta a következő híressé vált mondatot: „Ha én messzebre tekintettem, mint mások, az csak azért van, mert óriások vállán állok.”
Érdeklődők számára ajánlott oldalak:
http://www.roberthooke.org.uk/
http://www.britannica.com/eb/article-9040979/Robert-Hooke
http://www.roberthooke.com/
http://posner.library.cmu.edu/Posner/books/pages.cgi?call=576.09_H78M_1665
http://freespace.virgin.net/ric.martin/vectis/hookeweb/roberthooke.htm
Az építészettől az őslények megkövült maradványainak tanulmányozásáig, a csillagászattól a kémiáig és fizikáig, Robert Hooke képes volt arra, hogy bármely tudományos területen maradandót alkosson. A londoni Royal Society kísérletekért felelős kurátorává nevezték ki 1662-ben, majd 1677-ben ugyanezen intézmény titkára lett. Művelt ember volt és briliáns elméjű felfedező. Találmányai közé tartozik például a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló és az íriszrekesz, amely a fényképezőgépekben is alapvető alkotó elem. Felfedezései hozzájárultak többek között az órák szerkezetének tökéletesítéséhez, meteorológiai eszközök kifejlesztéséhez, és jelentős részt vállalt London újjáépítésében is az 1666. évi nagy tűzvész után. Megalkotta a szilárd testek rugalmasságának leírására még napjainkban is használt egyenletet, amit ezért Hooke törvénynek neveztek el.
Ironikusan cseng, hogy Newton egy 1675. február 5-én keltezett levelében éppen Hooke-nak írta a következő híressé vált mondatot: „Ha én messzebre tekintettem, mint mások, az csak azért van, mert óriások vállán állok.”
Érdeklődők számára ajánlott oldalak:
http://www.roberthooke.org.uk/
http://www.britannica.com/eb/article-9040979/Robert-Hooke
http://www.roberthooke.com/
http://posner.library.cmu.edu/Posner/books/pages.cgi?call=576.09_H78M_1665
http://freespace.virgin.net/ric.martin/vectis/hookeweb/roberthooke.htm
 Kedvenc fotónk
 |
Fotógalériák
Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!
 |
Csatlakozzon hozzánk Ön is
Kövessen minket, értesüljön elsőként
Teremtsen kapcsolatot Ön is
Címkefelhő
Robert Hooke - mazsola - Dél-Korea - Csernobil - USA - FeLV - raptor - golden retriever - Pantanal - cirkusz - Serengeti Park Hodenhagen - gyerek - Lyme borreliosis - gyűrűsfarkú maki - mozifilm - Jászberényi Állat- és Növénykert - Mhorr-gazella - varjú - Majomerdő - folyami angolna - Nyíregyházi Állatpark - alga - Sockington - mocsári hiúz - sün - életmentés - konfliktus - indiai orrszarvú - szarvasbika - kutyatenyésztés - Kambodzsa - Dánia - tyúk - vándorsólyom - elírások - cardigan welsh corgi - vöröshasú maki - komondor - boa - csemege
 Lap tetejére
|
|
2007. World of Paws - All rights reserved