
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Sárgacsőrű gengszterek Phi Phi szigetén

2008.04.12.
Címkék: Thaiföld , mayna , mejnó , pásztormejnó

Útikönyvünk, a Lonely Planet 2005-ben kiadott magyar fordítása szerint Phi Phi szigete a szökőár előtti időkben hírhedt volt a szállodai lopásokról. Thaiföldi utazásunk során nehéz volt elképzelni, hogy a békés, jóindulatú, mindig előzékeny és mosolygós emberek által lakott országban bűnözők tevékenykednének. Phi Phi szigetén mégis találkoztunk egy jól szervezett, rafinált tolvajbandával. Minden nap. Csak éppen haragudni nem tudtunk rájuk. Ők voltak a sárgacsőrűek bandája.

A sárgacsőrű gengszterek bűnszövetkezetét egy seregélyféle madár, a pásztormejnók (Acridotheres tristis) képviselői alapították. A trópusi seregélyek ezen képviselői mintegy 25 centiméter hosszúak és meglehetősen masszív felépítésűek. A faj Dél-Ázsiában széles körben előfordul, az utóbbi 10-15 évben arra is felfigyeltek a kutatók, hogy erősen terjeszkedik, és Dél-Afrikában, Ausztráliában, valamint egyre több óceáni szigeten is megtalálta az életfeltételeit.

Az új területek meghódítása részben emberi hatásra történt, az Indiában a farmerek barátjaként emlegetett, szorgos rovarevőt az ültetvények védelme céljából telepítették például Ausztráliába. Ez utóbbi rossz ötletnek bizonyult, mivel a tollas vendégmunkások a rovarkártevők helyett a megvédendő gyümölcsöket kezdték dézsmálni. Az újonnan meghódított területeken a pásztormejnók a helyi természetvédőknek is főfájást okoztak, amikor az őshonos madarakat a fészkelő helyeikről elkezdték kiszorítani, illetve még azok tojásait is felfalták. Mint a seregélyek általában, változatosan táplálkoznak: rovarok, gyümölcsök, a tengerparton elcsípett apró élőlények mind gazdagítják az étlapot.

Phi Phi szigetén az ember – nem elhanyagolható mértékben a sápadtarcúak – megjelenésének hatására a leleményes pásztormejnók átképezték magukat zsömle-, grillezett tintahal-, sült csirkecomb- és süteményevő madarakká.
Ezek a finom falatok gyakran elrepülnek az éttermek körül lebzselő madarak csőréig, de nem mindig. A tollas gengszterek pedig sokan vannak, az emésztésük gyors, és a terített asztalok látványának nem tudnak ellenállni. A bűnözés jól szervezett módszerei beindulnak.

Első fázis

A trópusi klímának megfelelő, oldalfalak nélküli, nyitott éttermek körül a sárgacsőrűek igyekeznek észrevetetni magukat a falatozó vendégekkel: füttyögve ugrálnak a fűben, a bokrok ágaira telepedve illegetik magukat és figyelnek.

Ilyenkor szoktak röpködni feléjük a zsömledarabok.

Második fázis

A sárgacsőrűek megjelennek az étteremben, felülnek az üres székek háttámlájára, begyalogolnak az asztalok közé. Az ücsörgő vendéggel szemmagasságban helyet foglaló madarak mélyértelmű pillantásokat vetnek az emberekre: „Jó napot kívánok, itt vagyunk, ideje lenne észrevenni minket.” Ez jellemzően a müzlihullás ideje.

(Hasonló esetet már átéltünk a budafoki úti gyorsétterem teraszán, amikor egy kis veréb a velünk szemközt lévő szék háttámlájára felült, és kinézte a szánkból a sült krumplit. Persze, hogy kapott.)

A második fázis csúcspontjaként az üres asztalok tetején a sárgacsőrűek felvonultatják a féllábúakat és a sántákat, akiknek szinte minden alkalommal a legjobb falatokból adnak a vendégek.

Harmadik fázis

A sárgacsőrűek lopnak a tányérokról. Amint a vendégek felállnak egy asztaltól, a madarak azonnal lecsapnak a maradékokra, és lakmároznak, amíg a személyzet meg nem érkezik. Ha két vendég eszeget egy asztalnál, majd az egyikük feláll, és a svédasztalhoz indul némi utánpótlásért, az ülve maradt másiknak ébernek kell lennie. Az üresen maradt hely lehetőségét kihasználva, a sárgacsőrűek a földről felszökkenve, az ember orra elől is elcsenik a falatokat.

A vendégek közül egyesek bosszankodnak, mások nevetnek, és kitűnően szórakoznak a tolvajbanda trükkjein. Mi az utóbbiak közé tartoztunk.
Aztán csak ül a derék turista a kellemesen szellős, tengerparti étteremben, elmereng a természet csodáin, és az jár a fejében, milyen furcsa szerzetek vagyunk mi, emberek. Az ebédlőasztalra felmászó bogarat undorral lepöcköljük, az étterembe bemerészkedő patkányt csapkodva elkergetjük, ha pedig egy boa jelenik meg kígyózva az asztalok között, akkor a vendégek szaladnak világgá. Egy mutatós, és kellemesen éneklő madár viszont lophat az asztalról, odapöttyinthet az abroszra, még bátorítást is kap hozzá tőlünk.

A madarak meghatározását a képek alapján dr. Kiss Zsolt végezte, akinek ezúton is szeretnénk megköszönni a segítséget.

A vendéglők asztalai körül lebzselő, kézből etethető vadmadarakkal Németország legmagasabb pontján, a Zugspitze tetején is találkoztunk – a sárgacsőrűeket ott a havasi csókák képviselték:
Banjer: holland eb a német csúcson

Thaiföldről származó további képriportjaink:
Orchideák őrzői Phuketen
Tibi és a sárgacsőrűek bandája Phi Phi szigetén
Thaiföldi pillanatképek macskákkal