Tappancsvilág

www.tappancsvilag.hu



Navigáció : Hírközpont

Részletek dr. Kégl Tamás: Ha az elefántnak szorulása van című könyvéből |
2006.11.10.
Címkék: dr. Kégl Tamás, kutya, könyvrészlet


 
KUTYAHARAPÁSOK TANULSÁGAI

Mint hatósági állatorvosnak éveken át hivatali kötelességem volt az embert mart kutyák megfigyelése. (Ezt a tevékenységet azért végezzük, hogy a sérülést okozó állat veszettséget közvetítő szerepét kizárjuk.)
Ez a feladat sok kellemetlenséggel járhat, de egyúttal lehetőséget is kínál a harapások - sokszor ugyancsak érdekes - körülményeinek feltárására, következtetések levonására.
Nem volt haszontalan összegyűjteni őket. Bár több történetet már korábban papírra vetettem, néhány érdekes, tanulságos eset még a tarsolyomban maradt. Ezeket most - csokorba szedve - közreadom.



„A GAZDÁM FELESÉGÉT NEM ENGEDEM ELVINNI”

Az egyes kutyafajták értelmességi sorrendjében a rövidszőrű magyar vizsla előkelő helyet foglal el. A szakkönyvek szerint intelligens, tanulékony, ragaszkodó, érzékeny fajta. Tanusítja ezt a következő, meseszerű történet is, bizonyítva, hogy az élet írja a legmeghatóbb meséket.
Egy idős vadász feleségéhez kihívták a mentőket. Amíg a mentőorvos az asszonyt vizsgálta, a gazda egykori vadásztársa, Fickó, a rövidszőrű magyar vizsla - megérezvén a bajt - az előszobában szűkölve várta a fejleményeket. S amint a mentősök elindultak a hordágyon fekvő asszonnyal a házból kifelé, a gazdaasszonyát féltő állat „megfogta” a hátul haladó mentős lábát. Nem harapta, csak fogta és nem engendte el.
A kutyáját jól ismerő gazda reakciója gyors volt és célszerű, nem rugdosta az állatot, hanem azonnal letetette a hordágyat. Erre Fickó elengedte a mentős lábát. A gazda még ekkor sem büntette, hanem megsimogatta és becsukta a lakásba. Csak akkor engedte ki, amikor a mentő már a kórházba érhetett a beteg asszonnyal.
A kutya egy darabig kereste asszonyát, s amikor rájött, hogy mégis elvitték, leült gazdája elé és szomorú tekintetéből kiolvasható volt a szemrehányása:
- „Miért engedted elvinni?!”
Fickó napokig „szóba sem állt” gazdájával. A neki adott ételt is csak akkor fogyasztotta el, amikor a gazda már nem volt jelen. Csak akkor állt helyre kettőjük között a viszony, amikor néhány nap múltán visszahozták a gyógyulófélben lévő asszonyt.
A kívülálló azt látta, hogy a kutya jobban örül az asszonynak, mint a gazda. Pedig dehogy. Csak a férj a meghatottságtól képtelen volt kimutatni határtalan örömét, amit élete párjának felépülése, hazatérése és hűséges, okos kutyájának viselkedése felett érzett.



A KUTYA LÁNCA MEGNYÚLHAT

Egyik községemben unatkozott egy mutatós szépasszony. Nem volt már fiatal, de közel a negyvenhez is megőrizte vonzó nőiességét. A tulajdonképpeni kutyaharapásos történet úgy kezdődött, hogy a hölgy alsó telek-szomszédja - egy harmincas legényember - építkezni kezdett. Az ehhez szükséges áramcsatlakozási lehetőség késett, ezért az első betonozáshoz, a betonkeverő működtetéséhez a szépasszonytól kért áramot, mondván, engedje meg, hogy a garázs konnektorába bedugja a csatlakozót.
Az asszony megengedte, sőt biztatta a fiatalembert, Lacit, ha máskor is be akarja dugni - a csatlakozót - csak szóljon.
Laci szólt.
Ettől fogva esténként - ha a férj szolgálatban, a gimnazista korú gyerekek pedig kollégiumban voltak - Laci átjárt a szépasszonyhoz. Hátulról, az udvaron keresztül jött. Útja a láncra kötött, acsarkodó kutya előtt vezetett el. Laci tudta, meddig ér a lánc. Magabiztosan, gyorsan, fél méterrel a kutya orra előtt osont a könnyű prédához.
Gyakran megtehette az utat, mert már egy kis csapást is kitaposott. Ez lehetett a veszte.
A csapás valószínűleg feltűnhetett a férjnek, aki az egyik este titokban - mielőtt szolgálatba ment volna  - megtoldotta a kutya láncát.
Amint az esti busz elvitte a férjet, Laci már jött is a szokott úton. A kutya élt a lehetőséggel és alaposan belemart az őt régóta ingerlő, gyanútlan férfi lábába. Az eset persze kitudódott. Amikor az embert mart kutya szemléjére megkaptam a felkérést, már ismertem a pikáns hátteret. Bejelentkeztem telefonon és csak utána indultam. Az asszonyt és a nyári vakációt éppen megkezdő gyerekeket találtam otthon. A szépasszony ugyancsak nyáriasan fogadott. Bájait alig fedte valami. El kell ismernem, jól nézett ki! Miközben az adminisztrációt végeztem, az asszony átment a szomszéd szobába, de nem jól csukta be az ajtót. Így a résen keresztül hallottam serdülő lánya korholó szavait:
- Jól tudtad, hogy jön, miért nem öltöztél fel rendesen?!
Az anya nem válaszolt. Ha őszinte lett volna, valami ilyesmit mond a lányának:
- Azt tudtam, hogy jön a doktor, csak azt nem, hogy ilyen öreg...
Laci bokája hamarosan begyógyult, az árulkodó csapást meg benőtte a fű. A szépasszony nem sokáig maradt vigasztalan. A másik telken is építkezni kezdtek...


Tovább dr. Kégl Tamás: Ha az elefántnak szorulása van című könyvéhez >>



Kedvenc fotónk

Fotógalériák


Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!

{{VOTE}}

Tudta-e?
2012.01.01 -től csak igazoltan állatorvos által elvégzett, galandférgesség elleni kezelés után lehet kutyát bevinni az Egyesült Királyságba, Máltára, Írországba és Finnországba.

Lap tetejére
  Jogi nyilatkozat  
2007. World of Paws - All rights reserved