Tappancsvilág

www.tappancsvilag.hu



Navigáció : Hírközpont

Panleukopenia - részletes |
2008.01.25.
Címkék: betegség, egészségvédelem, fertőző betegség, macska, panleukopenia, parvovírus


       

A macskák panleukopéniája, másik nevén a fertőző bélgyulladás, egy világszerte előforduló, rendkívül ragályos betegség, amely súlyos tüneteket idézhet elő az oltatlan kölyköknél.

A feline panleukopenia vírus (FPV) a parvovírusok közé tartozó kórokozó, amely a házimacskában és egyéb macskaféle ragadozókban képes szaporodni és betegséget előidézni. Kutyákban tünetek előidézése nélkül megjelenhet a nyirokszervekben, a lépben és a csontvelőben, viszont a bélben nem, és ürítésre sem kerül. A kutyákat és a kutyaféle ragadozókat egy másik parvovírus, a canine parvovírus (CPV) károsítja.
A vírusok között is igen aprónak számító (a neve is a „kicsi” szóból ered) parvovírus makacs ellenfél, amelyik rendkívül ellenálló a környezet fizikai és kémiai hatásaival szemben. Az állati szervezetből a fertőzött környezetbe kerülve hónapokig, talán évekig is életképes. A beszáradást, és a hőmérsékleti ingadozásokat jól viseli, egyes feltételezések szerint a világűr hidegében történő utazást is átvészelné. A zsíroldószerekkel való tisztítást túléli, számos fertőtlenítőszer is hatástalan vele szemben, biztos elpusztítása nátrium-hipoklorit, azaz klórtartalmú fertőtlenítőszerek és formaldehid bevetésével érhető el.
A vírus a fertőzött állatok bélsarával, hányadékával, vizeletével és nyálával ürül. A beteg állatokkal való közvetlen érintkezés mellett a vírussal szennyezett tárgyakkal is közvetíthető a betegség. A fertőződés szájon keresztül történik, a lappangási idő néhány nap. A vírus az intenzíven osztódó sejteket károsítja, a legnagyobb pusztítást a csontvelőben és a bél nyálkahártyájában végzi. A csontvelő pusztulása miatt az ezáltal termelt vérsejtek száma hirtelen, nagy mértékben lecsökken. A fehér vérsejtek számának megfogyatkozása az immunrendszer kiszolgáltatott állapotát idézi elő, ezért a legkülönfélébb kórokozók könnyű elszaporodási lehetőséghez jutnak. A panleukopenia elnevezés a vér alakos elemeinek megfogyásából ered. A vékonybél nyálkahártyájának lerombolása a másik jellemző kártétel, ez adta a betegség másik elnevezését, ami a fertőző bélgyulladás. A bélgyulladás jellegzetes tünetei a hányás és a hasmenés, amely utóbbi véres is lehet. A súlyosan károsodott vékonybél nem tudja ellátni felszívó és védekező feladatait: a tápanyagok felszívódása leáll, és a kórokozók előtt szabaddá válik az út a bél üregéből a szervezet belseje felé.

A legsúlyosabb következmények a 6-14 hetes cicákban jelentkeznek. A lázas, étvágytalan, súlyosan elesett, hányással, hasmenéssel küszködő betegek gyorsan kiszáradnak, és az első tünet jelentkezésétől számított 3-5 napon belül elpusztulhatnak a leggondosabb állatorvosi kezelés ellenére is. A megfelelő ellátás nélkül maradt beteg cicák 75-80%-a elhullik. A vérfogyottság az elhúzódó esetekben válhat láthatóvá. A hasmenés véressé válása a kedvezőtlen kilátásokat a rossz kategóriába helyezi át, a testhőmérséklet normális alá csökkenése az elhullás előtti végső fázis egyik jellemzője.
A vírust hordozó anyamacska szervezetében a magzatok fertőződése méhen belül is megtörténhet. A vemhes macskák vetélhetnek, vagy a megszületett kiscicák maradandó következményekkel járó fejlődési zavart szenvednek. A magzatokban a parvovírus a kisagyat károsítja, az agyvelő ezen része a normálisnál lényegesen kisebb és fejletlenebb lesz. Az egyébként egészségesnek tűnő kiscicák súlyosan imbolyognak, mozgásuk összerendezetlen. A tünetek a kölykök helyváltoztató mozgásainak beindulásától, a 2-3. héttől észlelhetőek. A súlyos mozgászavar az alom valamennyi tagján jelentkezik, és az egész élet során megmarad, bár egyes macskák megtanulhatják bizonyos mértékben kompenzálni az imbolygást.

Felnőtt macskákban a tünetek általában kevésbé drámaiak, és a túlélési esélyek jobbak, mint a kiscicák esetében, viszont az oltatlan példányok megbetegedhetnek. Az enyhe, sok esetben észrevétlenül maradt tünetekkel járó fertőzések gyakoriak a kifejlett állatokon.
A betegség átvészelése masszív és tartós védettséget eredményez a kórokozó későbbi támadásaival szemben.

A betegség megelőzése szempontjából a vakcinázásra és a kölykök környezetének fertőtlenítésére kell helyezni a hangsúlyt.
A kórokozó ellen rendkívül jó hatásfokkal védő vakcinákat fejlesztettek ki, a védőoltásaikat megkapott kiscicák megbetegedésének esélye minimális. Az emlékeztető oltásokat évenként ismételve kell beadatni.



Irodalmi források:

Truyen, U. and Parrish C.R. (2000). Epidemiology and pathology of autonomous parvoviruses. In: S. Faisst and J. Rommelaere, Contributions to Microbiology: Parvoviruses. Karger AG, Basel, Schweiz, vol. 4. 149-162.

Etienne Thiry: Clinical virology of the dog and cat, 2006





Kedvenc fotónk

Fotógalériák


Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!

{{VOTE}}

Tudta-e?
2012.01.01 -től csak igazoltan állatorvos által elvégzett, galandférgesség elleni kezelés után lehet kutyát bevinni az Egyesült Királyságba, Máltára, Írországba és Finnországba.

Lap tetejére
  Jogi nyilatkozat  
2007. World of Paws - All rights reserved