Tappancsvilág

www.tappancsvilag.hu



Navigáció : Hírközpont

Herpeszvírus okozta bántalmak |
2006.12.10.
Címkék: fertőző betegség, herpes, herpesz, kutya, kölyökhalál, vemhesség, vetélés, védekezés



Dr. Szász Ferenc és Dr. Vörös Bettina

A KUTYA HERPES VÍRUS FERTŐZÖTTSÉGE ÉS A MEGOLDÁS ÚJ LEHETŐSÉGE:
A HERPES ELLENI VÉDŐOLTÁS



Sokak számára ismert és rettegett betegség a kutyák herpes vírus (CHV-1) okozta fertőzése, mely tenyészetekben a korai kölyökhalál nagyarányú előfordulása miatt súlyos veszteségeket okozhat.
A közelmúlt virológiai kísérletei azonban áttörő megoldást találtak a fertőzés legyőzésére: létrehozták a kutya herpes vírus elleni védőoltást, mely az eddigi adatok alapján áttörést jelent úgy az infertilitás, mint a korai kölyökhalál elleni védekezésben.


Mi is az a herpes vírus valójában, miért olyan, mint a mondás szerint „a kísértet, melyről sokan beszélnek, de még senki sem látta?”

A kutya herpes vírusa valójában már nagyon régen izolált és ismert vírus (1965 Carmichel), mely az Alphaherpesvirinae család tagja és közeli rokonságban van a macska herpes vírusával, de kizárólag csak kutyákat, illetve kutyaféléket (farkas, dingó, róka) betegít meg. A figyelem középpontjába 1999-ben került újra, amikor angol és holland kutatók kutyatenyészetekben gyűjtött vérminták alapján megállapították, hogy a világon a tenyészetek jelentős hányada fertőzött; így például Angliában 80%, míg Franciaországban 70% ez az arány.
Ezekre az adatokra nyilván mindenki felkapja a fejét és rémülten gondol vissza külföldi fedeztetéseire. Azonban tudni kell, hogy ez a vírus - a herpes vírusokra jellemző módon - nem úgy terjed, mint a parvo vagy a szopornyica vírus.
A hordozó egyedek csak ritkán ürítik a vírust, a fertőzöttség évekig lappangó maradhat, és a fertőzött felnőtt állatra már komoly veszélyt nem jelent. A herpes vírus viselkedésének megértése talán könnyebb az egyik emberi herpes vírus példáján keresztül. Az ajak herpest okozó vírus kis hólyagokkal járó megbetegedést idéz elő. A fertőzött ember egész életében fertőzött marad, de csak akkor jelentkezik tünetekben a betegség, ha a szervezet legyengül (pl. influenza, megfázás, stressz). Egyébként a vírus rejtve marad a szervezetben és az immunrendszer sem tudja azt végérvényesen kiiktatni.
Hasonlóan viselkedik a jelenleg megismert kutya herpes vírus is. A fertőződés elsődleges útja a magzatok méhen belüli fertőződése, illetve születéskor a szülőúton áthaladó magzatba is bejuthatnak a vírusok. A vemhesség, illetve az ellés, mint stresszhatás legyengíti a fertőzött anya szervezetét, így a megbújó vírusok aktivizálódnak, bekerülnek a véráramba és a méhlepényen átjutnak a magzatba, illetve a szülés során a szülőúton áthaladva a magzat az orr- és szájnyílásain keresztül fertőződik meg. A vemhesség alatt a vírus a méhlepényt is megtámadhatja, abban elhalások alakulhatnak ki, ez a magzat tápanyagellátási zavarához és elpusztulásához vezethet. Ennek következménye lehet vetélés is, vagy csak csökkent életképességű, illetve kis testsúlyú, "csökött" újszülöttek jönnek a világra. A korai vemhesség időszakában a vehem teljes pusztulását és nyomtalan felszívódását is okozhatja a vírusfertőzés, mely tenyészetekben halmozott infertilitásban (a szaporodási képesség csökkenésében) jelentkezik.

A fertőzött újszülötteknél az elhullások nagy százalékban születés után 6-14 nappal következnek be. A betegség felsőlégúti tünetekben (orrfolyás, nehézlégzés, nyüszítés, szopás elmaradása) nyilvánulnak meg, illetve néha minden különösebb tünet nélkül elpusztulnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem minden újszülött pusztul el. Megfelelő mesterséges táplálással, a testhőmérséklet emelésével (35 °C fölé), megfelelő ellési higiéniával csökkenteni lehet az elhullások arányát. A túlélők fertőzöttek maradnak és ha legyengül a szervezetük, akkor a vírusok aktivizálódnak az idegdúcokból, bejutnak a véráramba és fertőzhetnek akár fedeztetéskor is. Később, ha vemhesül az állat, a méhen keresztül a magzatoknak adhatja a vírust tovább. Felnőtt állatoknál a herpes vírus ritkán felsőlégúti tüneteket okozhat, vagy a hüvely, illetve a pénisz hólyagos kiütéseivel járhat a betegség virémiás (a vírus aktív, véráramban keringő) szakasza.


Felmerül a kérdés: a szervezet miért nem tudja ezt a betegséget végérvényesen legyőzni?

Erre a magyarázat a herpes vírusok tulajdonságaiból ered. Ezek ugyanis amint kialakulnak a szervezetben az ellenük termelődött ellenanyagok, melyek elpusztítanák a vírust, a herpes újra visszabújik az idegdúcokba, csak a vírus DNS-t visszahagyva, illetve beépítve azt a gazdaállat sejtjébe. Mintegy eltűnik az immunrendszer elől, és addig ott marad, amíg az ellenanyagok a vérben keringenek.


Mit tudunk tehát tenni?

A megoldás kétirányú. Egyrészt a fertőzés továbbterjedését kell megakadályozni, és ha fertőzött a tenyészetünk, azt mentesíteni kell. Másrészt csak mentes állományokból származó egyedekkel szabad fedeztetni. Mindezek végrehajtására messzemenően alkalmas az új kutya herpes vírus elleni védőoltás  mely már Magyarországon is elérhető. A vakcinázást a vemhes állatok esetében a gyártó két alkalommal javasolja, a vemhesség 10. és 50. napján. Ez olyan magas ellenanyagszintet vált ki, mely hosszan magas szinten is marad. Amennyiben fertőzött az állat, és legyengül a szervezete a vemhesség vagy az ellés során, akkor sem tud a vírus a véráramba betörni és káros hatását kifejteni. Ez biztosítja azt, hogy mentes, a betegségtől nem érintett újszülöttek jönnek a világra és jó eséllyel életben is maradnak. A vakcinázás hatékonyságát jól tükrözi az a gyógyszergyári kísérlet, melynek során az oltott és a kontroll (nem vakcinázott) anyáktól származó újszülötteket mesterségesen fertőzték herpes vírussal és a nem kezelt csoportban 62%-os volt a kölyökelhullás, míg a vakcinával kezelt állományban nem volt elhullás és enyhe lefolyású megbetegedés is alig fordult elő.
A kipróbálási kísérlet másik részében, tenyészetekben elvégzett vakcinázások után a kezelt állatok esetében a fogamzási arány 82%-os volt, szemben a kezeletlen állatok 67,9%-os vemhesülésével. Jelentős különbség a korai kölyökelhullás (0-6 hét) tekintetében is: a vakcinázott anyák újszülöttjeinél csak 11,4%-os volt az elhullás, szemben a kontroll (kezeletlen) csoport 27,7%-os elhullási arányával. Egy kistestű fajta tenyészetben megfigyelték az újszülöttkori testsúly alakulását is a kezelt és a kezeletlen csoport között: a vakcinázott állományból születettek súlya kb. kétszerese volt a kontroll újszülötteknek.

Véleményünk szerint a vakcina jelentős lépés a tenyészetekben előforduló infertilitás és újszülöttkori kölyökelhullás csökkentésében. Segítségével újabb „fehér foltot” lehet kiiktatni a kutya szaporodásbiológia területéről és igen hasznos eszköz lehet a kutyatenyészetek eredményességének és színvonalának növelésében.



Dr. Szász Ferenc és Dr. Vörös Bettina
ANI-REP Szaporodásbiológiai Szakrendelő és Laboratórium
1119 Budapest, Etele út 28.
Tel.: (06-1) 205-35-10, Mobil:06-20-312-2440
www.animalrep.axelero.net



Kedvenc fotónk

Fotógalériák


Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!

{{VOTE}}

Tudta-e?
A vadászgörények legfontosabb fertőző betegsége a szopornyica, amely kutyákban ma már ritkábban fordul elő.

Lap tetejére
  Jogi nyilatkozat  
2007. World of Paws - All rights reserved