
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Herpeszvírus okozta bántalmak

2006.12.10.
Címkék: fertőző betegség , herpes , herpesz , kutya , kölyökhalál , vemhesség , vetélés , védekezés

Dr. Szász Ferenc és Dr. Vörös Bettina

A KUTYA HERPES VÍRUS FERTŐZÖTTSÉGE ÉS A MEGOLDÁS ÚJ LEHETŐSÉGE:
A HERPES ELLENI VÉDŐOLTÁS

Sokak számára ismert és rettegett betegség a kutyák herpes vírus (CHV-1) okozta fertőzése, mely tenyészetekben a korai kölyökhalál nagyarányú előfordulása miatt súlyos veszteségeket okozhat.
A közelmúlt virológiai kísérletei azonban áttörő megoldást találtak a fertőzés legyőzésére: létrehozták a kutya herpes vírus elleni védőoltást, mely az eddigi adatok alapján áttörést jelent úgy az infertilitás, mint a korai kölyökhalál elleni védekezésben.

Mi is az a herpes vírus valójában, miért olyan, mint a mondás szerint „a kísértet, melyről sokan beszélnek, de még senki sem látta?”

A kutya herpes vírusa valójában már nagyon régen izolált és ismert vírus (1965 Carmichel), mely az Alphaherpesvirinae család tagja és közeli rokonságban van a macska herpes vírusával, de kizárólag csak kutyákat, illetve kutyaféléket (farkas, dingó, róka) betegít meg. A figyelem középpontjába 1999-ben került újra, amikor angol és holland kutatók kutyatenyészetekben gyűjtött vérminták alapján megállapították, hogy a világon a tenyészetek jelentős hányada fertőzött; így például Angliában 80%, míg Franciaországban 70% ez az arány.
Ezekre az adatokra nyilván mindenki felkapja a fejét és rémülten gondol vissza külföldi fedeztetéseire. Azonban tudni kell, hogy ez a vírus - a herpes vírusokra jellemző módon - nem úgy terjed, mint a parvo vagy a szopornyica vírus.
A hordozó egyedek csak ritkán ürítik a vírust, a fertőzöttség évekig lappangó maradhat, és a fertőzött felnőtt állatra már komoly veszélyt nem jelent. A herpes vírus viselkedésének megértése talán könnyebb az egyik emberi herpes vírus példáján keresztül. Az ajak herpest okozó vírus kis hólyagokkal járó megbetegedést idéz elő. A fertőzött ember egész életében fertőzött marad, de csak akkor jelentkezik tünetekben a betegség, ha a szervezet legyengül (pl. influenza, megfázás, stressz). Egyébként a vírus rejtve marad a szervezetben és az immunrendszer sem tudja azt végérvényesen kiiktatni.
Hasonlóan viselkedik a jelenleg megismert kutya herpes vírus is. A fertőződés elsődleges útja a magzatok méhen belüli fertőződése, illetve születéskor a szülőúton áthaladó magzatba is bejuthatnak a vírusok. A vemhesség, illetve az ellés, mint stresszhatás legyengíti a fertőzött anya szervezetét, így a megbújó vírusok aktivizálódnak, bekerülnek a véráramba és a méhlepényen átjutnak a magzatba, illetve a szülés során a szülőúton áthaladva a magzat az orr- és szájnyílásain keresztül fertőződik meg. A vemhesség alatt a vírus a méhlepényt is megtámadhatja, abban elhalások alakulhatnak ki, ez a magzat tápanyagellátási zavarához és elpusztulásához vezethet. Ennek következménye lehet vetélés is, vagy csak csökkent életképességű, illetve kis testsúlyú, "csökött" újszülöttek jönnek a világra. A korai vemhesség időszakában a vehem teljes pusztulását és nyomtalan felszívódását is okozhatja a vírusfertőzés, mely tenyészetekben halmozott infertilitásban (a szaporodási képesség csökkenésében) jelentkezik.

A fertőzött újszülötteknél az elhullások nagy százalékban születés után 6-14 nappal következnek be. A betegség felsőlégúti tünetekben (orrfolyás, nehézlégzés, nyüszítés, szopás elmaradása) nyilvánulnak meg, illetve néha minden különösebb tünet nélkül elpusztulnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem minden újszülött pusztul el. Megfelelő mesterséges táplálással, a testhőmérséklet emelésével (35 °C fölé), megfelelő ellési higiéniával csökkenteni lehet az elhullások arányát. A túlélők fertőzöttek maradnak és ha legyengül a szervezetük, akkor a vírusok aktivizálódnak az idegdúcokból, bejutnak a véráramba és fertőzhetnek akár fedeztetéskor is. Később, ha vemhesül az állat, a méhen keresztül a magzatoknak adhatja a vírust tovább. Felnőtt állatoknál a herpes vírus ritkán felsőlégúti tüneteket okozhat, vagy a hüvely, illetve a pénisz hólyagos kiütéseivel járhat a betegség virémiás (a vírus aktív, véráramban keringő) szakasza.

Felmerül a kérdés: a szervezet miért nem tudja ezt a betegséget végérvényesen legyőzni?

Erre a magyarázat a herpes vírusok tulajdonságaiból ered. Ezek ugyanis amint kialakulnak a szervezetben az ellenük termelődött ellenanyagok, melyek elpusztítanák a vírust, a herpes újra visszabújik az idegdúcokba, csak a vírus DNS-t visszahagyva, illetve beépítve azt a gazdaállat sejtjébe. Mintegy eltűnik az immunrendszer elől, és addig ott marad, amíg az ellenanyagok a vérben keringenek.

Mit tudunk tehát tenni?

A megoldás kétirányú. Egyrészt a fertőzés továbbterjedését kell megakadályozni, és ha fertőzött a tenyészetünk, azt mentesíteni kell. Másrészt csak mentes állományokból származó egyedekkel szabad fedeztetni. Mindezek végrehajtására messzemenően alkalmas az új kutya herpes vírus elleni védőoltás mely már Magyarországon is elérhető. A vakcinázást a vemhes állatok esetében a gyártó két alkalommal javasolja, a vemhesség 10. és 50. napján. Ez olyan magas ellenanyagszintet vált ki, mely hosszan magas szinten is marad. Amennyiben fertőzött az állat, és legyengül a szervezete a vemhesség vagy az ellés során, akkor sem tud a vírus a véráramba betörni és káros hatását kifejteni. Ez biztosítja azt, hogy mentes, a betegségtől nem érintett újszülöttek jönnek a világra és jó eséllyel életben is maradnak. A vakcinázás hatékonyságát jól tükrözi az a gyógyszergyári kísérlet, melynek során az oltott és a kontroll (nem vakcinázott) anyáktól származó újszülötteket mesterségesen fertőzték herpes vírussal és a nem kezelt csoportban 62%-os volt a kölyökelhullás, míg a vakcinával kezelt állományban nem volt elhullás és enyhe lefolyású megbetegedés is alig fordult elő.
A kipróbálási kísérlet másik részében, tenyészetekben elvégzett vakcinázások után a kezelt állatok esetében a fogamzási arány 82%-os volt, szemben a kezeletlen állatok 67,9%-os vemhesülésével. Jelentős különbség a korai kölyökelhullás (0-6 hét) tekintetében is: a vakcinázott anyák újszülöttjeinél csak 11,4%-os volt az elhullás, szemben a kontroll (kezeletlen) csoport 27,7%-os elhullási arányával. Egy kistestű fajta tenyészetben megfigyelték az újszülöttkori testsúly alakulását is a kezelt és a kezeletlen csoport között: a vakcinázott állományból születettek súlya kb. kétszerese volt a kontroll újszülötteknek.

Véleményünk szerint a vakcina jelentős lépés a tenyészetekben előforduló infertilitás és újszülöttkori kölyökelhullás csökkentésében. Segítségével újabb „fehér foltot” lehet kiiktatni a kutya szaporodásbiológia területéről és igen hasznos eszköz lehet a kutyatenyészetek eredményességének és színvonalának növelésében.

Dr. Szász Ferenc és Dr. Vörös Bettina
ANI-REP Szaporodásbiológiai Szakrendelő és Laboratórium
1119 Budapest, Etele út 28.
Tel.: (06-1) 205-35-10, Mobil:06-20-312-2440
www.animalrep.axelero.net