Tappancsvilág

www.tappancsvilag.hu



Navigáció : Hírközpont

Az Aujeszky-betegség (álveszettség) |
2006.10.17.
Címkék: Aujeszky-betegség, egészségvédelem, kutya, sertés


   

Az Aujeszky-féle betegség az ember kivételével az emlősökben széles körben előforduló kór. A kutyák és a macskák esetében heveny, lázas állapottal, idegrendszeri tünetekkel járó, halálos kimenetelű bántalom. A kórokozó herpeszvírus számára a sertés a fő fenntartó, a fertőzött állományokban a kifejlett sertések jelentős része tünetmentes hordozó. A  herpeszvírusokra egyébként jellemző szűk fajspecifitás ennél a kórokozónál nem érvényesül, az Aujeszky-betegség a  házimacska és a macskaféle ragadozók mellett a kutyaféle ragadozók, a menyétalkatúak, rágcsálók, kérődzők számára is súlyos veszélyt jelent. A betegséget Európa és Amerika legtöbb országában megállapították, viszont az iszlám előírásait betartó államokban a sertéstartás hiánya miatt a kór előfordulásának esélye minimális. A fejlett országokban végzett mentesítő programok hatásaként az állattartó telepekről fokozatosan kiszorították a vírust, hazánkban a mentesítés előrehaladott, de még nem teljesen végrehajtott állapotot ért el.


A fertőzött sertések valamennyi testváladékukkal ürítik a vírust, nagy mennyiségben a nyálban és a vizeletben. A kutyák és macskák fertőződhetnek a vírust hordozó sertésekkel való közvetlen érintkezés útján, vadászkutyák például a vaddisznókkal vívott csetepaték alkalmával is. A húsevők többnyire a vágóhídi hulladékok elfogyasztásával fertőződnek. Különösen veszélyes a sertésgarat és –légcső, egyrészt jelentős vírustartalma miatt, másrészt a benne lévő porcok és nyelvcsontok felsérthetik a kutyák és a macskák szájnyálkahártyáját, ezzel is elősegítve a kórokozók behatolását. Egy régi megfigyelés szerint a fertőzött sertéstelepekről a macskák „eltűnnek”.

A betegség húsevőkön lázas általános tünetekkel, bágyadtsággal indul, amit nyugtalanság követ. A herpeszvírus a központi idegrendszerben okoz végzetes pusztítást, a tünetek ennek megfelelően: izgatottság, ingerlékenység, fonákérzés és kíméletlen vakarózás, görcsök és bénulások. Jellegzetes az erős nyálzás, a céltalan kóborlás, az étvágytalanság, és az összerendezetlen mozgás. Az agresszivitás nem jellemző a betegségre. A megbetegedett kutyák és macskák kivétel nélkül elpusztulnak.

Az ebeknél a fonákérzés (viszkető érzés annak különösebb oka nélkül) miatt a bőrviszketegség az egyik gyakori tünet. A szerencsétlen kutyák kíméletlenül vakarják a szájszöglet, a fül, a pofák, a lapockák környékét, a bőrt is lenyúzzák róla, az öncsonkítás is előfordulhat. Az elhullás bénulásos tünetek között 1-2 napon belül bekövetkezik.

 


A macskák esetében a bőrviszketegség kevésbé gyakori, jellegzetes viszont a bőséges nyálfolyás és az egyenlőtlenül tág pupillák, valamint a fájdalmas nyávogás. Az egyes izmok rángógörcse is gyakran megfigyelt tünet. Fokozatos elerőtlenedés közben a beteg macskák is menthetetlenül elpusztulnak.

A megbetegedett kutyák és macskák a vírus terjesztésében nem játszanak szerepet, mivel nem vagy csak igen kis mennyiségben ürítik a kórokozót, és rövid időn belül valamennyien elhullanak. A veszett állatokkal ellentétben az agresszivitás általában nem jellemző, viszont a beteg kedvencek a tudatzavaros állapot és a görcsök miatt akaratlanul is megharaphatnak vagy megkarmolhatnak másokat.

A szörnyű kór tünetei sok szempontból hasonlítanak a szintén kivétel nélkül halálos kimenetelű veszettséghez. Az álveszettség kifejezés is innen ered. A betegséget elsőként magyar kutató, dr. Aujeszky Aladár különített el a veszettségtől 1902-ben. A két, idegrendszeri tünetekkel járó betegség felismerése szakember feladata, bármelyiknél a legkisebb gyanú felmerülése esetén is azonnal állatorvoshoz kell fordulni.

Az Aujeszky-betegség kutyák és macskák esetében gyógyíthatatlan, védőoltás sem áll rendelkezésre a megelőzéshez. A betegség biztos megállapítását követően a kedvenc állat felesleges szenvedéseinek kiküszöbölése a cél.  A betegség elkerülhető, amennyiben nyers sertéshúst soha nem etetünk négylábú kedvenceinkkel.


Felhasznált irodalom:
Etienne Thiry: Clinical Virology of the Dog and Cat, 2006
dr. Szent-Iványi Tamás – dr. Mészáros János: A háziállatok fertőző betegségei, 1985


Fajspecifikus herpeszvírusok kártételéről is olvashat a Tappancsvilág weboldalon kutyák esetében, illetve macskáknál.




Fotók: a mikroszkóp alatt készült felvétel kivételével OTAM Kft., minden jog fenntartva



Kedvenc fotónk

Fotógalériák


Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!

{{VOTE}}

Tudta-e?
Az emlődaganatok a kutyák daganatos betegségeinek közel 50%-át adják.

Lap tetejére
  Jogi nyilatkozat  
2007. World of Paws - All rights reserved