Tappancsvilág

A farokcsóválás iránya hangulatfüggő

|

Kedvenc kutyáinknál a farokcsóválás többet elárul az érzelmeikről, mint azt eddig feltételeztük. Olasz kutatók megfigyelései szerint amennyiben az eb számára vonzó és megközelítendő látvánnyal szembesül, jobbra csóvál, ha pedig a konfrontációt elkerülné, és inkább eltávolodna, akkor balra. A kutatócsoport véleménye szerint ez arra vezethető vissza, hogy az ebek viselkedését az adott helyzetben a jobb- vagy a bal agyfélteke irányítja.
A különbség a farokcsóválás irányában nem mondható szembetűnőnek, az egyértelmű szétválasztás csak filmfelvételek elemzésével lehetséges – állapította meg a kutatást vezető Giorgio Vallortigara a Triesti Egyetemen.

A kísérletsorozatban 30, különböző fajtájú eb vett részt, mindegyikük 1-1 perc időtartamra került szembe a tulajdonosával, egy idegen emberrel, egy macskával, majd egy fenyegető külsejű belga juhászkutyával. A kutatók a találkozások idején rögzítették a csóválás képeit, később kielemezték azokat. Az emberekkel és a macskával való találkozások során a vizsgált testrész erősebben kilengett jobbra, mint balra. A leghevesebb csóválást a gazdi váltotta ki, egy idegen ember ennél lényegesen mérsékeltebbet, a macska pedig egészen minimálisat.
Ezzel ellentétben, ha a kutyák egyedül maradtak a helyiségben egy fenyegető külsejű juhász ebbel, a farokcsóválás balra jelentősebben kilengett, mint a másik irányban.
Amennyiben az eb szeretne megközelíteni valamit, akkor a jobb, ha inkább elkerülni és távolodni kíván, azon esetben pedig a bal oldalra térnek ki nagyobb mértékben a mozgások – vonták le a megfigyelések következtetését a kutatók.
Ez az önkéntelen viselkedés a két nagyagyfélteke eltérő funkcióival hozható összefüggésbe, a kutatócsoport vélemény szerint.
Az új megfigyelések eredményei segíthetnek feltárni a kutyák agyának működési részleteit, illetve jobban megismerni viselkedésüket krízishelyzetekben.
Az Angelo Quaranta (Bari Egyetem) és munkatársaitól származó tanulmány teljes terjedelmében a Current Biology (Bd. 17, S. R199) című tudományos folyóiratban olvasható.

Fotók: OTAM Kft., minden jog fenntartva

vissza