
	Örökbefogadás Fajtabemutató Kennelbemutató Teendők a kölyökkutyával Egészségvédelem Életmód Mikrochip kutyákban Események Kozmetika Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád Fedezze fel a szinergizmusban rejlő erőt


	Fajtabemutató Teendők a kiscicával Egészségvédelem Életmód Mikrochip macskákban Események Táplálás Vicces fotók Frontline termékcsalád


	Állatorvosi rendelők


	Riportok Állatkertek, vadasparkok


	Múltbéli babonák Tévhitek napjainkból


	Apróhirdetések Hasznos érdekességek Meghökkentő érdekességek Kultúra & szórakozás Utazás Szállás Veszettség-mentes Övezet Tenyésztő és állatorvos: egy hajóban eveznek Gazdik egészsége


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill kutyatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Fertőző betegségek Belső élősködők


	Fertőző betegségek Belső élősködők Külső élősködők


	Biomill macskatápok


	Frontline Combo spot on Frontline spot on Frontline spray


	Állati vicces Könyvajánló Óriások vállán Szerzőink tollából

RSS Feed
Navigáció : Hírközpont

Falbontó fakopáncsok

.
Címkék: harkály , konfliktus , madár

Jöttem, fúrtam, beköltöztem. Mit keresnek az erdő fadoktorai a házak szigetelésében?

Tavasszal az erdőt járva gyakran hallhatunk dobpergésszerű hangot. Olyan ez, mintha egy fagolyót ejtenénk le egy szintén fa asztalra és hagynák végigpattogni. Ezt a furcsa hangot a harkályok adják ki odvas fákat kopogtatva, nem feltétlenül farontó rovarok lárvái után kutatva, hanem így jelölve meg területük határait. Az elmúlt években és idén is több helyről halhattuk, hogy a harkályok fák helyett épületeket kopogtattak végig, komoly károkat okozva az új házak szigetelésében. Akkor a sok találgatás között is sejthető volt egy racionális magyarázat, amit ma már vizsgálatok is igazolnak.

Közép fakopáncs - Fotó: Palánkai Zsolt / Birdphotoghraphy

Talán a legfontosabb tény, hogy nem a harkályok „támadták” meg az emberek lakóotthonait, hanem az emberek költöztek be a harkályok területére. Kiirtva a fákat, erdőket és gyakorlatilag az összes élőlényt, hogy új, tájidegen növényeket ültessenek a kertekbe, amiket naponta locsolni, permetezni, tápoldatozni, gondozni kell, felborítva ezzel a természetes élőhelyek beállt és működő rendszerét. Talán érdemes lenne egy kicsit máshogy megközelíteni ezt a dolgot. Nem megtámadják a házakat, hanem figyelmeztetnek bennünket a harkályok arra a súlyos tényre, hogy megváltoztatjuk, feléljük környezetünket. Ennek most még „csak” a harkályok látják kárát, de nem feledhetjük, hogy ugyanabban a rendszerben élünk, mint ők, és előbb-utóbb utolér bennünket is ez a pusztítás, mivel ezt a rendszert úgy hívják: Föld.

Feketeharkály - Fotó: Veres Hajnalka

Nézzük, mi okozza azt a problémát, hogy a harkályok mégis elkezdik bontogatni a falakat. Az ok a fent említett tényeken túl magában a házak szigetelési technológiájában keresendő. A polisztirolhab-szigetelés általános technológiája szerint a Hungarocell-szerű szigetelőanyagra üvegszövet-háló, ragasztóanyag és műgyanta alapanyagú homlokzati színező vakolat kerül. Lehet, hogy a technológia jó, hibátlanul kivitelezni azonban szinte lehetetlen, ráadásul az építéskor általános eljárás, hogy a hőszigetelő táblákat habarcsfoltokkal ragasztják föl, a foltok között pedig üregek maradnak. Persze felmerülhet bennünk a kérdés, ha az építészek szerint jó a technológia, miért nem lehet megfelelően kivitelezni. Mindenesetre ez a légrés mindenképp jelen van, és a kivitelezéskor a hálózással is lehetnek hibák. Az apró rovarok megtalálják az utat a szigetelőanyag alá, és a madarak is megtalálják rajta azokat a pontokat, ahol feltörhető a többrétegű borítás. Vagyis a harkályok gyakorlatilag odvas, kukacos fának nézik a tökéletes technológiát. A tökéletes szigetelőanyaggal van még egy probléma, ami arra enged következtetni, hogy könnyen úgy járhatunk vele, mint az egykor szintén tökéletesnek hitt azbeszttel. Kiderülhet róla, hogy mégsem olyan tökéletes. A szigetelőanyagokhoz használt polisztirol, miután hulladék lesz belőle, egy éven belül bomlani kezd, majd bomlásakor potenciálisan mérgező biszfenol-A (BPA) és PS-oligomer keletkezik. Egyes tanulmányok szerint ez a két vegyület károsíthatja az állatok hormonháztartását, és jelentős hatást gyakorolhat a szaporító-rendszerükre. Főleg az élővizekbe jutva könnyen visszakaphatjuk a tökéletesnek vélt szigetelőanyagot tökéletes méregként.

Nagy tarkaharkály - Fotó: Palánkai Zsolt / Birdphotography

Mivel egy ház szigetelése tetemes költséget jelent, ezért mérgező anyagok ide, vagy oda, szeretnénk, ha nem egy-két hétig tartana az új vakolat. Addig, amíg ez a technológia marad, ezeken a helyeken a harkályokat meg lehet próbálni távol tartani a házaktól. Erre az egyik módszer, ha a harkályok természetes ellenségeivel, vagy inkább azok imitátoraival próbáljuk elűzni a „kártékony állatokat” a házunk közeléből. A sólyom- vagy karvalyutánzat az eresz alá felfüggesztve jó eséllyel elriaszthatja a harkályokat (is). A másik lehetőség, hogy felmérve a szigetelésbontás esélyét igyekszünk olyan lakhelyet választani, ami más élőlények életteréből a lehető legkevesebbet von el. Ha pedig szívünk vágya, hogy a város zajától távol éljünk, reménykedjünk benne, hogy a környező erdőkben nem vágják ki az összes öreg fát, és ügyeljünk rá, hogy mi se tegyük azt.

Konyhás István