Tappancsvilág | www.tappancsvilag.hu

Perzsa párduc - küzdelem a fennmaradásért

.
Címkék: Fővárosi Állat- és Növénykert , perzsa párduc , állatvédelem

A Panthera pardus tudományos névvel illetett nagymacska afrikai formáit leopárdnak, míg Ázsiában található alakjait párducnak nevezzük.

Ez a hatalmas elterjedési területű faj megtalálható Afrikának a Szaharától délre eső részein, Marokkóban, a Közel-Kelettől Délkelet-Ázsián át egészen Szibéria egyes vidékein. Az óriási földrajzi távlatok azonban nem jelentenek óriási egyedszámokat.

Fotók: Bagosi Zoltán

A tudományos világ még ma is vitázik arról, hogy ennek az állatnak valójában hány alfaja létezik; a mértéktartóbbak 8-ban egyeztek meg, mások akár 27-ről beszélnek. Való igaz, hogy a leopárd vagy párduc nagyon különböző megjelenésű lehet: a szőrzet színe és hosszúsága sok-sok variációs lehetőséget ad – a sivatagi formák például homokszínűek, a magasabb régiók állatai pedig természetesen jobban felszerelkeztek a hideg ellen. Egy azonban közös: a „gyakoribb”, dél-afrikai populációk státusza sérülékeny, minden más populáció pedig veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett.

Ázsiában a párducok természetes zsákmányait jelentő vadon élő patások száma szinte mindenhol erősen megfogyatkozott. Enni pedig kell – így ha egy párduc háziállatot zsákmányol, akkor gyakran ez jelenti a vesztét. Ráadásul egyes tradicionális ázsiai gyógymódok sem a faj hosszú távú fennmaradásának letéteményesei, hiszen párduccsont hatóanyagú szerekkel „operálnak”. Az orvvadászat mellett a populációk elszigetelődése és az emiatt óhatatlanul kialakuló beltenyésztettség is veszélyeztető tényezők.

A perzsa párduc (Panthera pardus saxicolor) az egyik legnagyobb testű alfaj, a hímek akár 70-80 kg-osak is lehetnek; hosszú szőrzete és sárgásfehér bundája hasonlatossá teszi a vele rokonságban nem álló hópárduchoz (Uncia uncia), amiről már az első, 1929-es tudományos leírás is szól. Elterjedési területe Örményország, Irán északi része és Afganisztán északnyugati része közé esik, ahol a hegyi sztyeppék és örökzöldek alkotta bozótosok jelentik a megfelelő élőhelyet. A térségben zajló háborúk és bizonytalanság megnehezítik a faj kutatását, de becslések szerint a vadon élő állatok száma nem haladhatja meg a 2000-et.

Az állatkerti tenyészprogram célja, hogy egy genetikailag változatos, adott esetben a vadon élő populáció megerősítésére vagy visszatelepítésre is alkalmas állományt képezzen. Jelenleg 155 (82 hím, 73 nőstény) állatot tartanak 72 állatkertben, javarészt Európában. Az európai tenyésztési programot (EEP) a Münster Zoo koordinálja. Budapest egy perzsa párduc tenyészpárnak ad otthont: 2003 óta lakónk a Nadír nevű hím, aki a franciaországi Mulhouse-ból érkezett; párja, Cezi a cseh Dvúr Kralove-ban látta meg a napvilágot. Közös utóduk, a nőivarú Assir 2005. június 5-én már nálunk született, és 2006 nyarán a jeruzsálemi állatkertbe költözött. Reményeink szerint a Fővárosi Állat- és Növénykert eredményes munkát végez majd ennek a szép és fokozottan veszélyeztetett párduc alfajnak a megmentésében.

Dr. Sós Endre
Vezető Állatorvos
Fővárosi Állat- és Növénykert

vissza

Nyomtatóbarát verzió

Küldje el a cikket e-mailben

Kedvenc fotónk

Fotógalériák

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!