|
|||||||
Mikrochip kutyákban és kedvenc állatainkban ![]() ![]() ![]()
![]() Ennél hatékonyabb módszerre van szükség az elveszett kedvenc állat megtalálásához... Az állatok tulajdonosai évezredek óta igyekeztek egyedi jelölésekkel ellátni a jószágot, ezáltal a tulajdonlást egyértelműen bizonyíthatóvá tenni. A múlt század vége óta az elektronikus megjelölés és adatnyilvántartás a kedvenc állatok esetében fokozatosan elkezdte kiszorítani az elavult tetoválást. ![]() A mikrochip elnevezés hazánkban és világszerte egyaránt teljesen meghódította a köznyelvet, bár a transponder kifejezés használata lenne a helyes. A transponder által hordozott információ egy egyedi kód, amelynél az előállító cég felelősséget vállal arra, hogy a kód nem ismétlődhet. Az elektronikus állatazonosítás kezdeti éveiben a különböző gyártók többféle kódot és leolvasási rádiófrekvenciát alkalmaztak, ezért az eltérő típusú mikrochipek és leolvasók nem voltak kompatibilisek. A vállalatok nem tudtak megegyezni abban, milyen szabvány alkalmazása lenne a célszerű. Ebből a korszakból maradtak hazánkban a 10-15 évvel ezelőtt beültetett, régi Trovan és Indexel márkájú termékek, amelyeket csak a saját típusú leolvasók (vagy az Indexel S35 programot használó leolvasója) képesek felismerni. A fokozódó zűrzavart megelégelte a FECAVA, a kisállatok gyógyászatával foglalkozó európai állatorvosok egyesülete, és 1992-től az FDX-A típusú rendszer elterjedését támogatta. Ebben a rendszerben a kód tíz karakterből: számokból és betűkből állt. ![]() Európában sikerült egységesíteni a termékeket, azonban az Egyesült íllamokban és a világ számos más pontján, ahol az ISO szabványok nem érvényesek, eltérő típusú mikrochipek vannak forgalomban. A kód első három karaktere jelölheti a gyártót, például a 985 kezdetű számsor amerikai, Destron gyártmány. Az első három karakter lehet ún. országkód is, Magyarországot például a   348 jelöli, Ausztriát a 040. Bizonyos mennyiségű rendelés felett a gyártók programozhatják úgy a chipeket, hogy az előállító cég helyett az országot jelöljék meg, ez a hazai piacon leggyakrabban a Datamars márkájú termékeknél fordul elő. ![]() A beültetés során az állatorvosok egy steril, egyszer használatos eszközzel a bőr alá helyezik a chipet. A beültetés helye Európában, kutyán és macskán a nyak bőre alatt, bal oldalon található. Amerikában, Ausztráliában és a világ számos egyéb pontján a két lapocka között, a gerinc vonalában történik a beültetés. Az egértől az elefántig valamennyi állatfajnak ugyanazokat a 2x11 milliméter nagyságú mikrochipeket helyezik be. A beültetés helye az adott állatfaj, illetve –csoport anatómiai jellegzetességeihez alkalmazkodva változik. ![]() A mikrochipből a kód a leolvasó készülékkel varázsolható elő, ezekkel a leolvasókkal napjainkban szinte az összes állatorvosi rendelő, a hatósági állatorvosi szolgálat országos hálózata és számos állatvédő szervezet, menhely is rendelkezik. A rádióhullámon működő leolvasás néhány centiméter távolságról történik, a műholdas nyomkövetés nem kivitelezhető jelenleg a rizsszem méretű transponder esetében. A kódhoz a számítógépes adatbankban tetszőleges adatok rendelhetők hozzá, az ebnyilvántartó rendszerekben az eb születési dátumát, nemét, színét, fajtáját és a tulajdonos elérhetőségeit szokták tárolni. További adatként például a veszettség elleni oltások időpontját rögzítik, ez utóbbit például Spanyolország egyes tartományaiban szigorúan ellenőrzik is. Akár a tenyésztési, kiállítási eredmények nyilvántartására is alkalmas a rendszer, ezt az ebnyilvántartástól külön szokták üzemeltetni. Ritka az olyan ország, ahol egyetlen, központi adatbank létezne. Hazánkban egészen 2007-ig legalább 4, különböző adatbázis üzemelt, mindegyiknél csak az adott gyártó cég mikrochipjeivel jelölt állatokat tartották nyilván. ![]() ![]() A bőr alá beültetett mikrochip egy szövetbarát üvegkapszulában található, amely nem irritálja a környezetét, és nem bocsát ki sugárzást. Kedvezőtlen mellékhatások csak ritkán figyelhetők meg. Ezek közé tartozik a „döglött chip†nevű rendkívül ritka jelenség, melynek során a szervezetbe történt beültetés után a transponder működése leáll. A mikrochip elvándorlása az előbbinél gyakrabban megfigyelt, kedvezőtlen esemény. A beültetés helyéről elvándorló chip felkutatása a leolvasó készülékkel akár lehetetlenné is válhat, ami az állat azonosíthatatlanságához vezethet. Bizonyos esetekben a szervezetben vándorútra induló mikrochip egészségkárosodást is okozhat. Az állatorvosi szakirodalomban ismert eset, amikor a könyökízületet kívülről nyomás alatt tartó, és ezáltal folyamatosan fájdalmat okozó, elvándorolt transpondert műtéti úton kellett eltávolítani. Az elvándorlás ellen egyes termékek semmilyen vagy csak alacsony szintű védelemmel rendelkeznek, és létezik olyan gyártmány, amely egy polipropilén sapka alkalmazásával kihorgonyozza a beültetés helyén a transpondert, ezáltal nem engedi elmozdulni. Az elvándorlás elleni védelemről, a „csupasz†és a sapkával felszerelt transponderek jellemzőiről a beültetést végző állatorvosok adnak részletes felvilágosítást. |
![]() |
Címkefelhő
csivava - aranysakál - malac - internet - pásztormejnó - PDSA - Pamplona - szőlő - Taiwan - Amsterdam - Suzy - zsiráf - zoonózis - víziló - vízidisznó - védekezés - várandósság - vár - vándorsólyom - vándorlás - viselkedés - vidrakölyök - vicces fotó - vetélés - veszélyeztetett faj - veszély - venezuelai amazon papagáj - béka - vadászkutya - vadászgörény - vadászat - manguszta - vadló - vaddisznó - utazás - ugatás - törpenyúl - tél - táplálkozás - tyúk
|
|||||
|
|||||||
2007. World of Paws - All rights reserved
|